Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Betere is a drie mussel with ioye, than an hous ful of sacrifices with chidyng.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
A wijs seruaunt schal be lord of fonned sones; and he schal departe eritage among britheren.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
As siluer is preued bi fier, and gold is preued bi a chymnei, so the Lord preueth hertis.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
An yuel man obeieth to a wickid tunge; and a fals man obeieth to false lippis.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
He that dispisith a pore man, repreueth his maker; and he that is glad in the fallyng of another man, schal not be vnpunyschid.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
The coroun of elde men is the sones of sones; and the glorie of sones is the fadris of hem.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Wordis wel set togidere bisemen not a fool; and a liynge lippe bicometh not a prince.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
A preciouse stoon moost acceptable is the abiding of hym that sekith; whidur euere he turneth hym silf, he vndurstondith prudentli.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
He that helith trespas, sekith frenschipis; he that rehersith bi an hiy word, departith hem, that ben knyt togidere in pees.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
A blamyng profitith more at a prudent man, than an hundryd woundis at a fool.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Euere an yuel man sekith stryues; forsothe a cruel aungel schal be sent ayens hym.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
It spedith more to meete a femal bere, whanne the whelpis ben rauyschid, than a fool tristynge to hym silf in his foli.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Yuel schal not go a wei fro the hous of hym, that yeldith yuels for goodis.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
He that leeueth watir, is heed of stryues; and bifor that he suffrith wrong, he forsakith dom.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Bothe he that iustifieth a wickid man, and he that condempneth a iust man, euer ethir is abhomynable at God.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
What profitith it to a fool to haue richessis, sithen he mai not bie wisdom? He that makith his hous hiy, sekith falling; and he that eschewith to lerne, schal falle in to yuels.
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
He that is a frend, loueth in al tyme; and a brother is preuyd in angwischis.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
A fonned man schal make ioie with hondis, whanne he hath bihiyt for his frend.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
He that bithenkith discordis, loueth chidingis; and he that enhaunsith his mouth, sekith fallyng.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
He that is of weiward herte, schal not fynde good; and he that turneth the tunge, schal falle in to yuel.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
A fool is borun in his schenschipe; but nether the fadir schal be glad in a fool.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
A ioiful soule makith likinge age; a sorewful spirit makith drie boonys.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
A wickid man takith yiftis fro the bosum, to mys turne the pathis of doom.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Wisdom schyneth in the face of a prudent man; the iyen of foolis ben in the endis of erthe.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
A fonned sone is the ire of the fadir, and the sorewe of the modir that gendride hym.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
It is not good to brynge in harm to a iust man; nether to smyte the prince that demeth riytfuli.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
He that mesurith his wordis, is wijs and prudent; and a lerud man is of preciouse spirit.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Also a foole, if he is stille, schal be gessid a wijs man; and, if he pressith togidre hise lippis, he `schal be gessid an vndurstondynge man.
