Példabeszédek 14

1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

Ženska mudrost sagradi kuću, a ludost je rukama razgrađuje.

2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

Tko živi s poštenjem, boji se Jahve, a tko ide stranputicom, prezire ga.

3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

U luđakovim je ustima šiba za oholost njegovu, a mudre štite vlastite usne.

4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

Gdje nema volova, prazne su jasle, a obilna je žetva od snage bikove.

5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

Istinit svjedok ne laže, a krivi svjedok širi laž.

6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

Podsmjevač traži mudrost i ne nalazi je, a razumni lako dolazi do znanja.

7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Idi od čovjeka bezumna jer nećeš upoznati usne što zbore znanje.

8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

Mudrost je pametna čovjeka u tom što pazi na svoj put, a bezumnička ludost prijevara je.

9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

Luđacima je grijeh šala, a milost je Božja s poštenima.

10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

Srce poznaje svoj jad, i veselje njegovo ne može dijeliti nitko drugi.

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

Dom opakih propast će, a šator će pravednika procvasti.

12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

Neki se put učini čovjeku prav, a na koncu vodi k smrti.

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

I u smijehu srce osjeća bol, a poslije veselja dolazi tuga.

14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

Otpadnik se siti svojim prestupcima, a dobar čovjek svojim radom.

15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

Glupan vjeruje svakoj riječi, a pametan pazi na korak svoj.

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

Mudar se boji i oda zla se uklanja, a bezuman se raspaljuje i bez straha je.

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

Nagao čovjek čini ludosti, a razborit ih podnosi.

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

Glupaci baštine ludost, a mudre ovjenčava znanje.

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

Zli padaju ničice pred dobrima i opaki pred vratima pravednikovim.

20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

I svom prijatelju mrzak je siromah, a bogataš ima mnogo ljubitelja.

21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

Griješi tko prezire bližnjega svoga, a blago onomu tko je milostiv ubogima.

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

Koji snuju zlo, ne hode li stranputicom, a zar nisu dobrota i vjernost s onima koji snuju dobro?

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

U svakom trudu ima probitka, a pusto brbljanje samo je na siromaštvo.

24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.

Mudrima je vijenac bogatstvo njihovo, a bezumnima kruna - njihova ludost.

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

Istinit svjedok izbavlja duše, a tko laži širi, taj je varalica.

26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

U strahu je Gospodnjem veliko pouzdanje i njegovim je sinovima utočište.

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

Strah Gospodnji izvor je života: on izbavlja od zamke smrti.

28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

Mnoštvo je naroda ponos kralju, a bez puka knez propada.

29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

Tko se teško srdi, velike je razboritosti, a nabusit duhom pokazuje ludost.

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

Mirno je srce život tijelu, a ljubomor je gnjilež u kostima.

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

Tko tlači siromaha huli na stvoritelja, a časti ga tko je milostiv ubogomu.

32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

Opaki propada zbog vlastite pakosti, a pravednik i u samoj smrti nalazi utočište.

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.

U razumnu srcu mudrost počiva, a što je u bezumnome, to se i pokaže.

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

Pravednost uzvisuje narod, a grijeh je sramota pucima.

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Kralju je mio razborit sluga, a na sramotna se srdi.