< Példabeszédek 14 >

1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Ženska mudrost sagradi kuću, a ludost je rukama razgrađuje.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
Tko živi s poštenjem, boji se Jahve, a tko ide stranputicom, prezire ga.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
U luđakovim je ustima šiba za oholost njegovu, a mudre štite vlastite usne.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Gdje nema volova, prazne su jasle, a obilna je žetva od snage bikove.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
Istinit svjedok ne laže, a krivi svjedok širi laž.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Podsmjevač traži mudrost i ne nalazi je, a razumni lako dolazi do znanja.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Idi od čovjeka bezumna jer nećeš upoznati usne što zbore znanje.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
Mudrost je pametna čovjeka u tom što pazi na svoj put, a bezumnička ludost prijevara je.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Luđacima je grijeh šala, a milost je Božja s poštenima.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Srce poznaje svoj jad, i veselje njegovo ne može dijeliti nitko drugi.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Dom opakih propast će, a šator će pravednika procvasti.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Neki se put učini čovjeku prav, a na koncu vodi k smrti.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
I u smijehu srce osjeća bol, a poslije veselja dolazi tuga.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Otpadnik se siti svojim prestupcima, a dobar čovjek svojim radom.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
Glupan vjeruje svakoj riječi, a pametan pazi na korak svoj.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
Mudar se boji i oda zla se uklanja, a bezuman se raspaljuje i bez straha je.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Nagao čovjek čini ludosti, a razborit ih podnosi.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Glupaci baštine ludost, a mudre ovjenčava znanje.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Zli padaju ničice pred dobrima i opaki pred vratima pravednikovim.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
I svom prijatelju mrzak je siromah, a bogataš ima mnogo ljubitelja.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
Griješi tko prezire bližnjega svoga, a blago onomu tko je milostiv ubogima.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Koji snuju zlo, ne hode li stranputicom, a zar nisu dobrota i vjernost s onima koji snuju dobro?
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
U svakom trudu ima probitka, a pusto brbljanje samo je na siromaštvo.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
Mudrima je vijenac bogatstvo njihovo, a bezumnima kruna - njihova ludost.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Istinit svjedok izbavlja duše, a tko laži širi, taj je varalica.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
U strahu je Gospodnjem veliko pouzdanje i njegovim je sinovima utočište.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Strah Gospodnji izvor je života: on izbavlja od zamke smrti.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
Mnoštvo je naroda ponos kralju, a bez puka knez propada.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
Tko se teško srdi, velike je razboritosti, a nabusit duhom pokazuje ludost.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
Mirno je srce život tijelu, a ljubomor je gnjilež u kostima.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Tko tlači siromaha huli na stvoritelja, a časti ga tko je milostiv ubogomu.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
Opaki propada zbog vlastite pakosti, a pravednik i u samoj smrti nalazi utočište.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
U razumnu srcu mudrost počiva, a što je u bezumnome, to se i pokaže.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Pravednost uzvisuje narod, a grijeh je sramota pucima.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Kralju je mio razborit sluga, a na sramotna se srdi.

< Példabeszédek 14 >