Példabeszédek 14

1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

智慧妇人建立家室； 愚妄妇人亲手拆毁。

2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.

行动正直的，敬畏耶和华； 行事乖僻的，却藐视他。

3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.

愚妄人口中骄傲，如杖责打己身； 智慧人的嘴必保守自己。

4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.

家里无牛，槽头干净； 土产加多乃凭牛力。

5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

诚实见证人不说谎话； 假见证人吐出谎言。

6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.

亵慢人寻智慧，却寻不着； 聪明人易得知识。

7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

到愚昧人面前， 不见他嘴中有知识。

8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

通达人的智慧在乎明白己道； 愚昧人的愚妄乃是诡诈。

9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

愚妄人犯罪，以为戏耍； 正直人互相喜悦。

10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

心中的苦楚，自己知道； 心里的喜乐，外人无干。

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

奸恶人的房屋必倾倒； 正直人的帐棚必兴盛。

12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

有一条路，人以为正， 至终成为死亡之路。

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

人在喜笑中，心也忧愁； 快乐至极就生愁苦。

14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.

心中背道的，必满得自己的结果； 善人必从自己的行为得以知足。

15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

愚蒙人是话都信； 通达人步步谨慎。

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.

智慧人惧怕，就远离恶事； 愚妄人却狂傲自恃。

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.

轻易发怒的，行事愚妄； 设立诡计的，被人恨恶。

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

愚蒙人得愚昧为产业； 通达人得知识为冠冕。

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

坏人俯伏在善人面前； 恶人俯伏在义人门口。

20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

贫穷人连邻舍也恨他； 富足人朋友最多。

21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

藐视邻舍的，这人有罪； 怜悯贫穷的，这人有福。

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.

谋恶的，岂非走入迷途吗？ 谋善的，必得慈爱和诚实。

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

诸般勤劳都有益处； 嘴上多言乃致穷乏。

24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.

智慧人的财为自己的冠冕； 愚妄人的愚昧终是愚昧。

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

作真见证的，救人性命； 吐出谎言的，施行诡诈。

26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

敬畏耶和华的，大有倚靠； 他的儿女也有避难所。

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

敬畏耶和华就是生命的泉源， 可以使人离开死亡的网罗。

28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

帝王荣耀在乎民多； 君王衰败在乎民少。

29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

不轻易发怒的，大有聪明； 性情暴躁的，大显愚妄。

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

心中安静是肉体的生命； 嫉妒是骨中的朽烂。

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.

欺压贫寒的，是辱没造他的主； 怜悯穷乏的，乃是尊敬主。

32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

恶人在所行的恶上必被推倒； 义人临死，有所投靠。

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.

智慧存在聪明人心中； 愚昧人心里所存的，显而易见。

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

公义使邦国高举； 罪恶是人民的羞辱。

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

智慧的臣子蒙王恩惠； 贻羞的仆人遭其震怒。