4 Mózes 13
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
И Господ рече Мојсију говорећи:
2 Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az ő atyáiknak mindenik törzséből egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki főember közöttök.
Пошљи људе да уходе земљу хананску, коју ћу дати синовима Израиљевим; по једног човека од сваког племена отаца њихових пошљите, све главаре између њих.
3 Elküldé azért őket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan főemberek valának Izráel fiai között.
И посла их Мојсије из пустиње Фаранске по заповести Господњој; и сви људи беху главари синова Израиљевих.
4 Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségéből Sámmua, a Zakhúr fia.
А ово су им имена: од племена Рувимовог Самуило син Захуров;
5 A Simeon nemzetségéből Safát, a Hóri fia.
Од племена Симеуновог Сафат син Сурин;
6 A Júda nemzetségéből Káleb, a Jefunné fia.
Од племена Јудиног Халев син Јефонијин;
7 Az Izsakhár nemzetségéből Igál, a József fia.
Од племена Исахаровог Игал син Јосифов;
8 Az Efraim nemzetségéből Hósea, a Nún fia.
Од племена Јефремовог Авсије син Навин;
9 A Benjámin nemzetségéből Pálthi, a Rafú fia.
Од племена Венијаминовог Фалтије син Рафујев;
10 A Zebulon nemzetségéből Gaddiel, a Szódi fia.
Од племена Завулоновог Гудило син Судин;
11 A József nemzetségéből, a Manasse nemzetségéből Gaddi, a Szúszi fia.
Од племена Јосифовог, од племена Манасијиног Гадије син Сусин;
12 A Dán nemzetségéből Ammiél, a Gemálli fia.
Од племена Дановог Амило син Гамалин.
13 Az Áser nemzetségéből Szenthúr, a Mikaél fia.
Од племена Асировог Сатур син Михаилов;
14 A Nafthali nemzetségéből Nahbi, a Vofszi fia.
Од племена Нефталимовог Навија син Савин;
15 A Gád nemzetségéből Géuel, a Mákhi fia.
Од племена Гадовог Гудило син Махилов.
16 Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.
То су имена људима које посла Мојсије да уходе земљу. И назва Мојсије Авсија сина Навиног Исус.
17 És mikor elküldé őket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felől, és hágjatok fel a hegyre.
И шаљући их Мојсије да уходе земљу хананску рече им: идите овуда на југ, па изиђите на гору;
18 És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erős-é az vagy erőtlen, kevés-é az vagy sok?
И видите земљу каква је и какав народ живи у њој, је ли јак или слаб, је ли мали или велик;
19 És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erősségekben lakozik-é?
И каква је земља у којој живи, је ли добра или рђава; и каква су места у којима живи, еда ли под шаторима или у тврдим градовима;
20 És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élőfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcséből. Azok a napok pedig a szőlőzsendülés napjai valának.
И каква је сама земља, је ли родна или неродна, има ли у њој дрвета или нема; будите слободни, и узмите рода оне земље. А тада беше време првом грожђу.
21 Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.
И отишавши уходише земљу од пустиње синске до Реова како се иде у Емат.
22 És felmenének dél felől, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendővel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).
И отидоше на југ, и дођоше до Хеврона, где беху Ахиман и Сесије и Телиман, синови Енакови. А Хеврон беше сазидан на седам година пре Соана мисирског.
23 Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékből is szakasztának.
Потом дођоше до потока Есхола, и онде одсекоше лозу с гроздом једним, и понесоше га двојица на моци; тако и шипака и смокава.
24 Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szőlőfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.
И прозва се оно место поток Есхол од грозда, који онде одсекоше синови Израиљеви.
25 És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.
И после четрдесет дана вратише се из земље коју уходише.
26 És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
И вративши се дођоше к Мојсију и Арону и ка свему збору синова Израиљевих у пустињу Фаранску, у Кадис; и приповедише њима и свему збору ствар, и показаше им род оне земље.
27 Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!
И приповедајући им рекоше: Идосмо у земљу у коју си нас послао; доиста тече у њој млеко и мед, и ево рода њеног.
28 Csakhogy erős az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erősítve vannak, és felette nagyok; sőt még Anák fiait is láttuk ott.
Али је јак народ који живи у оној земљи, и градови су им тврди и врло велики; а видесмо онде и синове Енакове.
29 Amálek lakik a dél felől való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.
Амалик живи на јужној страни; а Хетеји и Јевусеји и Амореји живе у планини, а Хананеји живе на мору и на Јордану.
30 És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal;
А Халев утишаваше народ пред Мојсијем; и говораше: хајде да идемо да је узмемо, јер је можемо покорити.
31 Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál.
Али други људи који идоше с њим говораху: Не можемо ићи на онај народ, јер је јачи од нас.
32 És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll.
И просуше зао глас о земљи коју уходише међу синовима Израиљевим говорећи: Земља коју прођосмо и уходисмо земља је која прождире своје становнике, и сав народ који видесмо у њој јесу људи врло велики.
33 És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk.
Видесмо онде и дивове, синове Енакове, рода дивовског, и чињаше нам се да смо према њима као скакавци, такви се и њима чињасмо.
