4 Mózes 10

1 Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:

And the LORD spoke to Moses, saying,

2 Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.

Make thee two trumpets of silver; of a whole piece shalt thou make them; that thou mayest use them for the calling of the assembly, and for the journeying of the camps.

3 És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.

And when they shall blow with them, all the assembly shall assemble themselves to thee at the door of the tabernacle of the congregation.

4 Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.

And if they blow [but] with one [trumpet], then the princes, [who are] heads of the thousands of Israel, shall assemble themselves to thee.

5 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.

When ye blow an alarm, then the camps that lie on the east parts shall go forward.

6 Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.

When ye blow an alarm the second time, then the camps that lie on the south side shall take their journey: they shall blow an alarm for their journeys.

7 Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.

But when the congregation is to be convened, ye shall blow, but ye shall not sound an alarm.

8 A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.

And the sons of Aaron, the priests, shall blow with the trumpets; and they shall be to you for an ordinance for ever throughout your generations.

9 És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.

And if ye go to war in your land against the enemy that oppresseth you, then ye shall blow an alarm with the trumpets; and ye shall be remembered before the LORD your God, and ye shall be saved from your enemies.

10 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Also in the day of your gladness, and in your solemn days, and in the beginnings of your months, ye shall blow with the trumpets over your burnt-offerings, and over the sacrifices of your peace-offerings; that they may be to you for a memorial before your God: I [am] the LORD your God.

11 Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.

And it came to pass on the twentieth [day] of the second month, in the second year, that the cloud was taken up from off the tabernacle of the testimony.

12 És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.

And the children of Israel took their journeys from the wilderness of Sinai; and the cloud rested in the wilderness of Paran.

13 Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.

And they first took their journey according to the commandment of the LORD by the hand of Moses.

14 Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.

In the first [place] went the standard of the camp of the children of Judah according to their armies: and over his host [was] Nahshon the son of Amminadab.

15 Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.

And over the host of the tribe of the children of Issachar [was] Nethaneel the son of Zuar.

16 És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.

And over the host of the tribe of the children of Zebulun [was] Eliab the son of Helon.

17 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.

And the tabernacle was taken down; and the sons of Gershon and the sons of Merari moved forward, bearing the tabernacle.

18 Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.

And the standard of the camp of Reuben moved forward according to their armies: and over his host [was] Elizur the son of Shedeur.

19 A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.

And over the host of the tribe of the children of Simeon [was] Shelumiel the son of Zurishaddai.

20 És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.

And over the host of the tribe of the children of Gad [was] Eliasaph the son of Deuel.

21 Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.

And the Kohathites moved forward, bearing the sanctuary: and [the other] set up the tabernacle against they came.

22 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.

And the standard of the camp of the children of Ephraim moved forward according to their armies: and over his host [was] Elishama the son of Ammihud.

23 A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.

And over the host of the tribe of the children of Manasseh [was] Gamaliel the son of Pedahzur.

24 A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.

And over the host of the tribe of the children of Benjamin [was] Abidan the son of Gideoni.

25 Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.

And the standard of the camp of the children of Dan moved forward, [which was] the rear-ward of all the camps throughout their hosts: and over his host [was] Ahiezer the son of Ammishaddai.

26 Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.

And over the host of the tribe of the children of Asher [was] Pagiel the son of Ocran.

27 És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.

And over the host of the tribe of the children of Naphtali [was] Ahira the son of Enan.

28 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.

Thus [were] the journeyings of the children of Israel according to their armies, when they moved forward.

29 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.

And Moses said to Hobab, the son of Raguel the Midianite, Moses's father-in-law, We are journeying to the place of which the LORD said, I will give it to you: come thou with us, and we will do thee good: for the LORD hath spoken good concerning Israel.

30 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.

And he said to him, I will not go; but I will depart to my own land, and to my kindred.

31 És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.

And he said, Leave us not, I pray thee; forasmuch as thou knowest how we are to encamp in the wilderness, and thou mayest be to us instead of eyes.

32 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.

And it shall be, if thou wilt go with us, yea, it shall be, that what goodness the LORD shall do to us, the same will we do to thee.

33 Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.

And they departed from the mount of the LORD three days' journey: and the ark of the covenant of the LORD went before them in the three days' journey, to seek a resting-place for them.

34 És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.

And the cloud of the LORD [was] upon them by day, when they went out of the camp.

35 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.

And it came to pass, when the ark moved forward, that Moses said, Arise, LORD, and let thy enemies be scattered; and let them that hate thee flee before thee.

36 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.

And when it rested, he said, Return, O LORD, to the many thousands of Israel.