Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
On seeing the crowds of people, Jesus went up the hill; and, when he had taken his seat, his disciples came up to him;
2 És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
and he began to teach them, saying:
3 Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
‘Blessed are the poor in spirit, for theirs is the kingdom of heaven.
4 Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Blessed are the mourners, for they will be comforted.
5 Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Blessed are the gentle, for they will inherit the earth.
6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Blessed are those who hunger and thirst for righteousness, for they will be satisfied.
7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Blessed are the merciful, for they will find mercy.
8 Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Blessed are the pure in heart, for they will see God.
9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Blessed are the peacemakers, for they will be called children of God.
10 Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
Blessed are those who have been persecuted in the cause of righteousness, for theirs is the kingdom of heaven.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
‘Blessed are you when people insult you, and persecute you, and say all kinds of evil lies about you because of me.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
Be glad and rejoice, because your reward in heaven will be great; this is the way they persecuted the prophets who lived before you.
13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
‘You are salt for the world. But if salt becomes tasteless, how can it be made salty again? It is no longer good for anything, but is thrown away, and trampled underfoot.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
It is you who are the light of the world. A town that stands on a hill cannot be hidden.
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
People do not light a lamp and put it under a basket, but on the lamp-stand, where it gives light to everyone in the house.
16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Let your light so shine before the eyes of others so that, seeing your good actions, they will praise your Father who is in heaven.
17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
‘Do not think that I have come to do away with the Law or the prophets; I have not come to do away with them, but to complete them.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
For I tell you, until the heavens and the earth disappear, not even the smallest letter, nor one stroke of a letter, will disappear from the Law until all is done.
19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
Whoever, therefore, breaks one of these commandments, even the least of them, and teaches others to do so, will be the least esteemed in the kingdom of heaven; but whoever keeps them, and teaches others to do so, will be esteemed great in the kingdom of heaven.
20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
Indeed I tell you that, unless you obey God’s commands better than of the teachers of the Law, and Pharisees, you will never enter the kingdom of heaven.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
‘You have heard that to our ancestors it was said – “You must not commit murder,” and “Whoever commits murder will be brought to trial.”
22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
But I say to you that anyone who is angry at their brother or sister will be brought to trial; and whoever insults their brother or sister will be brought before the High Council, while whoever calls them a fool will be in danger of the fires of Gehenna. (Geenna g1067)
23 Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
Therefore, when presenting your gift at the altar, if even there you remember that your brother or sister has something against you,
24 Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
leave your gift there, before the altar, go and be reconciled to them, first, then come and present your gift.
25 Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
Be ready to make friends with your opponent, even when you meet them on your way to the court; otherwise they might hand you over to the judge, and the judge to the judicial officer, and you will be thrown into prison.
26 Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
I tell you, you will not come out until you have paid the last cent.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
‘You have heard that it was said – “You must not commit adultery.”
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
But I say to you that anyone who looks at a woman and desires her has already committed adultery with her in his heart.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
If your right eye causes you to sin, take it out and throw it away. It would be best for you to lose one part of your body, and not to have the whole of it thrown into Gehenna. (Geenna g1067)
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
And, if your right hand causes you to sin, cut it off and throw it away. It would be best for you to lose one part of your body, and not to have the whole of it go down to Gehenna. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
‘It was also said – “Let anyone who divorces his wife serve her with a notice of separation.”
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
But I say to you that anyone who divorces his wife, except on the ground of some serious sexual sin, leads to her committing adultery; while anyone who marries her after her divorce is guilty of adultery.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
Again, you have heard that our ancestors were told – “Do not break your oaths, keep your vows to the Lord.”
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
But I say to you that you must not swear at all, either by heaven, since that is God’s throne,
35 Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
or by the earth, since that is his footstool, or by Jerusalem, since that is the city of the Great King.
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
Nor should you swear by your head, since you cannot make a single hair either white or black.
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
Let your words be simply “Yes” or “No”; anything beyond this comes from what is evil.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
‘You have heard that it was said – “An eye for an eye and a tooth for a tooth.”
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
But I say to you that you must not resist those who wrong you; but, if anyone strikes you on the right cheek, turn the other to them also.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
If someone sues you for your shirt, let them have your cloak as well.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
If you are forced to carry a soldier’s pack for one mile, carry it two.
42 A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Give to anyone who asks and, if someone wants to borrow from you, do not turn them away.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
You have heard that it was said – “You must love your neighbour and hate your enemy.”
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
But what I tell you is this: love your enemies, and pray for those who persecute you,
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
so that you may become children of your Father who is in heaven; for he causes his sun to rise on bad and good alike, and sends rain on the righteous and on the unrighteous.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
For, if you love only those who love you, what reward will you have? Even the tax collectors do this!
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
And, if you only welcome your brothers and sisters, what are you doing more than others? Even the Gentiles do this!
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
You, then, must become perfect – as your heavenly Father is perfect.
