Márk 5
1 És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
De kom over til den andre siden av sjøen, til området rundt Gerasenerlandet.
2 És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
Da Jesus steg ut av båten, løp en mann mot ham. Han holdt til blant de døde i gravhulene og var besatt av en ond Ånd.
3 A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
Mannen var så vill at det ikke var mulig å binde ham på noen måte.
4 Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
Flere ganger hadde det blitt forsøkt å binde ham på hender og føtter. Hver gang hadde han slitt lenker og fotjern i stykker. Ingen var sterke nok til å rå med ham.
5 És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
Dag og natt holdt han til blant gravene eller virret omkring oppe i fjellene og skrek og kuttet seg selv med skarpe steiner.
6 Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
Mannen hadde allerede fått øye på Jesus da han var langt borte og kom nå stormende til og falt ned for ham.
7 És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
”Gå bort fra meg Jesus, du den høyeste Guds sønn! For Guds skyld, du må ikke pine meg!” skrek han av all kraft.
8 (Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
Grunnen til utropet var at Jesus like før hadde sagt:”Far ut av mannen, du onde Ånd.”
9 És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
Jesus spurte ham:”Hva heter du?” Mannen svarte:”Jeg heter legion, for vi er mange.”
10 És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
Gang på gang ba de onde åndene at Jesus ikke måtte jage dem bort fra området.
11 Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
Samtidig som dette skjedde, gikk en stor flokk griser og rotet i jorda etter røtter på fjellskrenten nær sjøen.
12 És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
De onde åndene tigget og ba:”Send oss av sted til grisene, så kan vi fare inn i dem”,
13 És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
Det lot Jesus dem få lov til. Da for de onde åndene ut av mannen og inn i grisene. Hele flokken på omkring 2 000 griser, styrtet utfor den bratte skråningen og druknet i sjøen.
14 A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
Røkterne som passet på grisene, sprang til den nærmeste byen og stedene rundt den og fortalte alt sammen. Folket gikk av sted for å finne ut hva som hadde skjedd.
15 És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
Da de kom fram til Jesus, fikk de se mannen som hadde hatt de onde åndene i seg sitte der, påkledd og fullt normal. Skrekkslagne hørte de på mens øyenvitnene fortalte om hvordan den besatte mannen hadde blitt satt fri, og hva som hadde skjedd med grisene.
16 A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
17 És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
Da ba folket om at Jesus måtte forlate området deres.
18 Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
Mens Jesus steg i båten, spurte mannen som hadde vært besatt, om at han kunne få å bli med.
19 De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
Men Jesus ville ikke ta ham med.”Gå heller hjem til din familie og dine venner”, sa han,”og fortell for alle hvilket stort mirakel Herren har gjort med deg. La dem få vite hvordan han hadde medfølelse med deg og kom deg til hjelp.”
20 El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
Da gikk mannen av sted og fortalte i hele Dekapolis om miraklet som Jesus hadde gjort med ham. Alle ble helt forundret da de hørte fortellingen hans.
21 És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
Da Jesus hadde dratt tilbake til andre siden av sjøen, samlet mye folk seg rundt ham. Mens han var der på stranden,
22 És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
kom lederen for synagogen til ham. Han het Jairus. Så fort han fikk øye på Jesus, kastet han seg fortvilt ned for føttene hans
23 És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
og sa:”Den lille jenta mi holder på å dø. Jeg ber deg, kom og legg hendene på henne, slik at hun blir frisk igjen.”
24 El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
Straks ble Jesus med ham, og mye folk fulgte med og presset på fra alle kanter.
25 És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
I folkemassen var en kvinne som i tolv års tid hadde lidd av blødninger.
26 És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
Hun hadde store plager og var blitt behandlet av mange leger. Til tross for at hun hadde brukt opp alt hun eide på legebesøk og medisiner for å bli frisk, hadde hun ikke blitt bedre. Heller til det verre.
27 Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
Nå hadde hun hørt om alle de merkelige miraklene som Jesus gjorde. Derfor presset hun seg fram i folkemassen bak Jesus og rørte ved kappen hans.
28 Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
For hun tenkte at dersom hun bare fikk røre ved klærne hans, så ville hun bli frisk.
29 És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
Og så snart hun rørte ved ham, stanset blødningene, og hun kjente at hun var fri fra lidelsen sin.
30 Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
Jesus merket i det samme at det gikk ut en kraft fra ham. Han vendte seg rundt og spurte:”Hvem rørte ved klærne mine?”
31 És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
Disiplene sa til ham:”Folk trenger deg jo fra alle kanter, selvfølgelig må noen ha rørt ved deg!”
32 És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
Men Jesus så seg omkring for å få greie på hvem som hadde gjort det.
33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
Kvinnen ble forskrekket, etter som hun visste hva som hadde skjedd med henne. Hun kom skjelvende fram og falt ned for Jesus og fortalte hvordan alt hadde gått til.
34 Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
Da sa Jesus til henne:”Min datter, troen din har hjulpet deg. Gå i fred. Du er satt fri fra lidelsen din.”
35 Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
Mens Jesus fortsatt snakket med kvinnen, kom noen med beskjed fra hjemmet til Jairus og meldte til faren:”Jenten din er død. Det har ingen hensikt at du bryr Mesteren lenger.”
36 Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
Men Jesus tok ikke notis av ordene deres, men sa til Jairus:”Ikke vær redd! Fortsett bare å tro.”
37 És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
Lenger framme lot han bare Peter, Jakob og Johannes følge med helt fram.
38 És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
Da de kom fram til Jairus sitt hjem, så Jesus at huset var fullt av mennesker som høylytt gråt og klaget.
39 És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
Han gikk inn til dem og sa:”Hvorfor gråter dere og er så opprørte? Jenten er ikke død, hun sover bare!”
40 És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
Da begynte de å hånle mot ham, men ha jaget alle sammen ut og tok med seg faren og moren til jenta, sammen med de tre disiplene, og gikk inn i rommet der jenta lå.
41 És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
Så tok han jenta i hånden og sa til henne:”Talita kumi!” Ordene betyr: Lille jente, jeg sier deg: Reis deg opp!
42 És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
Jenten, som var tolv år gammel, reiste seg straks opp og begynte å gå omkring. Foreldrene gned seg i øynene av forskrekkelse.
43 Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
Jesus forbød dem å fortelle til noen om det som hadde skjedd. Etterpå ba han at de måtte gi jenta noe å spise.
