Jeremiás sir 3

1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.

Unë jam njeriu që pa hidhërimin nën thuprën e tërbimit të tij.

2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.

Ai më ka udhëhequr dhe më ka bërë të eci nëpër terr dhe jo në dritë.

3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.

Po, kundër meje ai ka kthyer disa herë dorën e tij tërë ditën.

4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.

Ai ka konsumuar mishin tim dhe lëkurën time, ka coptuar kockat e mia.

5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.

Ka ndërtuar fortesa kundër meje, më ka rrethuar me hidhërim dhe me ankth.

6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.

Ka bërë që unë të banoj në vende plot errësirë, ashtu si të vdekurit prej shumë kohe.

7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

Më ka ndërtuar një mur rreth e qark, me qëllim që unë të mos dal; e ka bërë të rëndë zinxhirin tim.

8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

Edhe kur bërtas dhe kërkoj ndihmë me zë të lartë, ai nuk pranon të dëgjojë lutjen time.

9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

Ai i ka mbyllur rrugët e mia me gurë të prerë, i ka bërë shtigjet e mia plot me prita.

10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.

Ai ka qenë për mua si një ari në pritë, si një luan në vende të fshehta.

11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

Ka devijuar rrugët e mia, më ka coptuar dhe më ka dëshpëruar.

12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

Ka nderur harkun e tij dhe më ka bërë objekt të shigjetave të tij.

13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

Ka bërë të depërtojnë në zemrën time shigjetat e kukurës së tij.

14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

Jam bërë tallja e tërë popullit tim, kënga e tij e tërë ditës.

15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

Më ka ngopur me hidhërim, më ka bërë të pij pelin.

16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.

Më ka coptuar dhëmbët me zall, më ka mbuluar me hi.

17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.

Ke larguar shpirtin tim nga paqja, kam harruar mirëqënien.

18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.

Kam thënë: “Éshtë zhdukur besimi im dhe shpresa ime tek Zoti”.

19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!

Kujtohu për pikëllimin dhe për endjen time, për pelinin dhe hidhërimin.

20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.

Shpirti im kujtohet gjithnjë për këtë dhe është i rrëzuar brenda meje.

21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.

Këtë dua ta sjell në mëndje dhe prandaj dua të shpresoj.

22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

Éshtë një hir i Zotit që nuk jemi shkatërruar plotësisht, sepse mëshirat e tij nuk janë mbaruar plotësisht.

23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

Përtëriten çdo mëngjes; e madhe është besnikeria jote.

24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

“Zoti është pjesa ime”, thotë shpirti im, “prandaj do të kem shpresë tek ai.

25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

Zoti është i mirë me ata që kanë shpresë tek ai, me shpirtin që e kërkon.

26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

Gjë e mirë është të presësh në heshtje shpëtimin e Zotit.

27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.

Gjë e mirë është për njeriun të mbajë zgjedhën në rininë e tij.

28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.

Le të ulet i vetmuar dhe të qëndrojë në heshtje kur Perëndia ia imponon.

29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?

Le ta vërë gojën e tij në pluhur, ndofta ka ende shpresë.

30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.

Le ti japë faqen atij që e godet, të ngopet me fyerje.

31 Mert nem zár ki örökre az Úr.

Sepse Zoti nuk hedh poshtë për gjithnjë;

32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.

por, në rast se të hidhëron, do ti vijë keq sipas shumicës së zemërmirësive të tij,

33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.

sepse nuk e bën me kënaqësi poshtërimin dhe hidhërimin e bijve të njerëzve.

34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;

Kur dikush shtyp nën këmbët e tij tërë robërit e dheut,

35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;

kur dikush shtrëmbëron të drejtën e një njeriu në prani të Më të Lartit,

36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.

kur dikujt i bëhet një padrejtësi në çështjen e tij, a nuk e shikon Zoti?

37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?

Vallë kush thotë diçka që më pas realizohet, në rast se Zoti nuk e ka urdhëruar?

38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.

E keqja dhe e mira a nuk vijnë vallë nga goja e Më të Lartit?

39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.

Pse vallë ankohet një njeri i gjallë, një njeri për ndëshkimin e mëkateve të tij?

40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.

Le të shqyrtojmë rrugët tona, t’i hetojmë dhe të kthehemi tek Zoti.

41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.

Le të ngremë lart zemrat tona dhe duart tona në drejtim të Perëndisë të qiejve.

42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.

Ne kemi kryer mëkate, kemi qënë rebelë dhe ti nuk na ke falur.

43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.

Je mbështjellë në zëmërimin tënd dhe na ke ndjekur, na ke vrarë pa mëshirë.

44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.

Ti je mbështjellë në një re, në mënyrë që asnjë lutje të mos kalonte dot.

45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.

Na ke bërë plehra dhe mbeturina në mes të popujve.

46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.

Tërë armiqtë tanë kanë hapur gojën kundër nesh.

47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.

Na ka rënë mbi trup tmerri, laku, dëshpërimi i thellë dhe shkatërrimi.

48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.

Rrëke uji rrjedhin nga sytë e mi për shkatërrimin e bijës së popullit tim.

49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,

Syri im derdh lot pa pushim, pa ndërprerje,

50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.

deri sa Zoti të mos vështrojë nga qielli dhe të mos shikojë.

51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.

Syri im i sjell dhembje shpirtit tim për të gjitha bijat e qytetit tim.

52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.

Ata që më urrejnë pa shkak më kanë gjuajtur si të isha zog.

53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.

Kanë shkatërruar jetën time në gropë, më kanë hedhur gurë.

54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

Ujrat rrjedhin mbi kokën time, unë thoja: “Ka marrë fund për mua”.

55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.

Përmenda emrin tënd, o Zot, nga thellësia e gropës.

56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.

Ti e dëgjove zërin tim; mos ia fshih veshin tënd psherëtimës sime, thirrjes time për ndihmë.

57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!

Kur të kam thirrur ti je afruar; ke thënë: “Mos ki frikë!”

58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.

O Zot ti ke mbrojtur çështjen e shpirtit tim, ti ke çliruar jetën time.

59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.

O Zot, ti ke parë dëmin që kam pësuar, prandaj mbro çështjen time!

60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.

Ti ke parë tërë frymën e tyre të hakmarrjes, intrigat e tyre kundër meje.

61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;

Ti ke dëgjuar fyerjet e tyre, o Zot, tërë intrigat e tyre kundër meje,

62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.

fjalimet e tyre që ngrihen kundër meje, atë që mendojnë kundër meje tërë ditën.

63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.

Vër re kur ulen dhe kur ngrihen, unë jam kënga e tyre.

64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.

Shpërbleji, o Zot, sipas veprës së duarve të tyre.

65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.

Bëji zemërgur, mallkimi yt qoftë mbi ta.

66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!

Ndiqi në zemërimin tënd dhe shkatërroi poshtë qiejve të Zotit.