Jób 5
1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Call now, if there is any that will answer thee; and to which of the saints wilt thou turn?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
For wrath killeth the foolish man, and envy slayeth the silly one.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
I have seen the foolish taking root: but suddenly I cursed his habitation.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
His children are far from safety, and they are crushed in the gate, neither [is there] any to deliver [them].
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Whose harvest the hungry eateth up, and taketh it even out of the thorns, and the robber swalloweth up their substance.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Although affliction cometh not forth from the dust, neither doth trouble spring out of the ground;
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Yet man is born to trouble, as the sparks fly upward.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
I would seek to God, and to God would I commit my cause:
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Who doeth great things and unsearchable; wonderful things without number:
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Who giveth rain upon the earth, and sendeth waters upon the fields:
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
To set on high those that are low: that those who mourn may be exalted to safety.
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
He disappointeth the devices of the crafty, so that their hands cannot perform [their] enterprise.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
He taketh the wise in their own craftiness: and the counsel of the froward is carried headlong.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
They meet with darkness in the day-time, and grope in the noon-day as in the night.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
But he saveth the poor from the sword, from their mouth, and from the hand of the mighty.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
So the poor hath hope, and iniquity stoppeth her mouth.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Behold, happy [is] the man whom God correcteth: therefore despise not thou the chastening of the Almighty:
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
For he maketh sore, and bindeth up: he woundeth, and his hands make whole.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
He will deliver thee in six troubles: yea, in seven there shall no evil touch thee.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
In famine he will redeem thee from death: and in war from the power of the sword.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Thou shalt be hid from the scourge of the tongue: neither shalt thou be afraid of destruction when it cometh.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
At destruction and famine thou shalt laugh: neither shalt thou be afraid of the beasts of the earth.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
For thou shalt be in league with the stones of the field: and the beasts of the field shall be at peace with thee.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
And thou shalt know that thy tabernacle [will be] in peace; and thou shalt visit thy habitation, and shalt not sin.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Thou shalt know also that thy seed [will be] great, and thy offspring as the grass of the earth.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Thou shalt come to [thy] grave in a full age, as a shock of corn cometh in in its season.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Lo this, we have searched it, so it [is]; hear it, and know thou [it] for thy good.
