Jób 38

1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Och Herren svarade Job uti ett väder, och sade:

2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

Hvilken är den som i sina tankar så fela vill, och talar så med oförnuft?

3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Gjorda dina länder såsom en man; jag vill fråga dig: Säg, äst du så klok?

4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

Hvar vast du, då jag grundade jordena? Säg mig:

5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

Vetst du, ho henne hafver satt sitt mått; eller ho hafver dragit något snöre öfver henne?

6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

Eller hvaruppå står hennes fotafäste; eller ho hafver henne en hörnsten lagt;

7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

Då morgonstjernorna tillsammans lofvade mig, och all Guds barn fröjdade sig?

8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

Ho hafver tillslutit hafvet med sina dörrar, då det utbrast såsom utu moderlifve;

9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

Då jag klädde det med skyar, och invefvade det i töckno, såsom i lindakläde;

10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

Då jag förtog thy dess flod med minom dam, och satte thy bom och dörrar före;

11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

Och sade: Allt härintill skall du komma, och icke vidare; här skola dina stolta böljor sätta sig?

12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

Hafver du i dinom tid budit morgonen, och vist morgonrodnanom sitt rum;

13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

Att jordenes ändar måga fattade varda, och de ogudaktige der utskuddade blifva?

14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

Inseglet skall sig förvandla såsom ler, så att de skola blifva såsom ett kläde;

15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

Och dem ogudaktigom skall deras ljus förtaget varda, och de högfärdigas arm skall sönderbruten varda.

16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

Hafver du kommit uti hafsens grund, och vandrat uti djupsens fjät?

17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

Hafva dödsens dörrar någon tid upplåtit sig för dig; eller hafver du sett dörrarna åt mörkret?

18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Hafver du förnummit huru bred jorden är? Låt höra, vetst du allt detta?

19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

Hvilken är vägen dit, der ljuset bor, och hvilket är mörkrens rum;

20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

Att du måtte aftaga dess gränso, och märka stigen till dess hus?

21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

Visste du, att du skulle på den tiden född varda, och huru många dina dagar blifva skulle?

22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

Hafver du der varit, dädan snön kommer; eller hafver du sett, hvadan haglet kommer;

23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

Hvilka jag bevarat hafver intill bedröfvelsens dag, intill stridenes och örligets dag?

24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

Genom hvilken vägen delar sig ljuset, och östanväder uppkommer på jordena?

25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

Ho hafver utskift regnskurene sitt lopp, och ljungeldenom och dundrena vägen;

26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

Så att det regnar uppå jordena, der ingen är, i öknene, der ingen menniska är;

27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

Att det skall uppfylla ödemarken och öknen, och kommer gräset till att växa?

28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

Ho är regnets fader? Ho hafver födt daggenes droppar?

29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

Utu hvars lif är isen utgången; och ho hafver födt rimfrostet under himmelen;

30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

Att vattnet skulle fördoldt varda såsom under stenar, och djupet blifver ofvanuppå ståndandes?

31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

Kan du binda tillsammans sjustjärnornas band, eller upplösa Orions band?

32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

Kan du hemta morgonstjernorna fram i sin tid, eller föra vagnen på himmelen öfver sin barn?

33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

Vetst du, huru himmelen skall regeras; eller kan du sätta ett herradöme öfver honom på jordene?

34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

Kan du föra dina dunder högt uppe i skynom, att vattnens myckenhet dig öfvertäcker?

35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

Kan du utsläppa ljungeldar, att de fara åstad, och säga: Här äre vi?

36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

Ho hafver satt visdomen uti det fördolda? Ho hafver gifvit tankomen förstånd?

37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

Ho är så vis, att han skyarna räkna kan? Ho kan förstoppa vattuläglarna i himmelen,

38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

När stoftet är vått vordet, så att det tillhopalöper, och klimparne låda tillsammans?

39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

Kan du gifva lejinnone hennes rof i jagtene; och mätta de unga lejonen;

40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

Så att de lägga sig uti sitt rum, och stilla ligga i kulone på vakt?

41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?

Ho reder korpenom mat, när hans ungar ropa till Gud, och veta icke hvar deras mat är?