< Jób 36 >

1 És folytatá Elihu, és monda:
OLELO hou aku la o Elihu, i aku la,
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
E ahonui iki mai ia'u, a e hoike aku au ia oe, No ka mea, he wahi olelo ka'u i koe no ke Akua.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
E lawe mai no au i kuu ike mai kahi loihi mai, A e hoapono aku au i kuu mea nana i hana.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
No ka mea, aole e wahahee ka'u olelo; O ka mea hemolele i ka ike, oia me oe.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Aia hoi, he mana ke Akua, aole ia e hoowahawaha: He mana kona, he ikaika ka naauao.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Aole ia e hoopomaikai i ka aia: Aka, e haawi no ia i ka pono no na ilihune.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Aole ia e lawe ae i kona mau maka mai ka poe pono aku; Aia no ia me na'lii maluna o ka nohoalii; A e hoonoho paa no oia ia lakou, i kiekie ai lakou.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
A ina e hoopaaia lakou i na kaulahao, A e hoopaaia lakou i ke kaula o ka popilikia;
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
Alaila hoike no ia ia lakou i ka lakou hana, A me ko lakou hewa, no ka mea, ua hana kiekie lakou.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Wehe ae no ia i ko lakou pepeiao no ke ao ana, A olelo aku e huli mai lakou mai ka hewa mai.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Ina hoolohe lakou, a malama ia ia, E noho lakou i ko lakou mau la me ka pomaikai, A i ko lakou mau makahiki me ka oluolu.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Aka, i hoolohe ole lakou, e make lakou i ka pahikaua, A e make lakou iloko o ka naaupo.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
A o ka poe aia ma ka naau, hoiliili lakou i ka inaina: Aole lakou e kahea aku, i ka wa e hoopaa aku ai oia ia lakou.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
E make no lakou i ka wa ui, A ua pau ko lakou ola ana iwaena o ka poe haumia.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Hoopakele no ia i ka mea hune i kona popilikia, A wehe ae ia i ko lakou pepeiao i ka wa kaumaha.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
A lawe auanei hoi oia ia oe mai kahi pilikia a kahi akea, Ma kahi aohe ona pilikia: A o ka mea e kauia ma kou papaaina, e piha ia i ka momona.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Aka, i lawe paha oe i ka hewa o ka mea aia, O ka hoohewa, a me ka hoopai e hahai mai.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
No ka mea, no ka huhu, [E ao, ] o lawe aku oia ia oe me ka hahau ana; Alaila aole e hiki i ka panai nui ke hoopakele ia oe.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
E manao anei oia i kou waiwai? Aole! aole ke gula, aole hoi na mea waiwai a pau.
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Mai iini oe i ka po, I ka wa i okiia'i na kanaka mai ko lakou wahi.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
E makaala, mai malama oe i ka hewa: No ka mea, ua koho aku oe i keia mamua o ka popilikia.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Aia hoi, o ke Akua ke hookiekie ma kona mana, Owai ke ao aku e like me ia?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Owai la i kuhikuhi aku ia ia i kona aoao? Owai la ke olelo aku, Ua hana oe i ka hewa?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
E hoomanao, e hoonui aku oe i kana hana, Ka mea a na kanaka i ike ai.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
E ike na kanaka a pau ia; E nana ke kanaka mai kahi loihi.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Aia hoi, he nui ke Akua, aole kakou i ike, A o ka heluna o na makahiki ona, aole e huliia.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
No ka mea, ua hoopii aku ia i na kulu wai; Ninini iho lakou he ua, noloko o kona ohu,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Ka mea a na naulu i hookulukulu iho ai, A ninini nui maluna o ke kanaka.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
E hoomaopopo anei kekahi i ka hohola ana o na ao? A me ka halulu ana o kona halelewa?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Aia hoi, hohola aku no ia i kona malamalama maluna ona, A uhi no ia i ka hohonu o ke kai.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
No ka mea, ma o lakou la ke hooponopono nei ia i na kanaka; Ke haawi nei ia i ka ai a nui loa.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Me na poho lima ke uhi no ia i ka uila, A kauoha aku ia ia i kona wahi e kau ai:
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
I kuhikuhi aku ia ia ia i kona mau makamaka; Aia ka ahu ana o ka huhu maluna o ka mea hewa.

< Jób 36 >