Jób 33

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

"Mutta kuule nyt, Job, minun puhettani, ja ota korviisi kaikki minun sanani.

2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Katso, minä olen avannut suuni, kieleni puhuu suulakeni alla.

3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

Vilpittömästä sydämestä lähtevät sanani; mitä tietävät, sen huuleni suoraan sanovat.

4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

Jumalan henki on minut luonut, ja Kaikkivaltiaan henkäys elävöittää minut.

5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

Vastaa minulle, jos taidat; varustaudu minua vastaan, nouse taisteluun.

6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

Katso, Jumalan edessä minä olen samanlainen kuin sinä: hyppysellinen savea olen minäkin.

7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Katso, ei käy minusta kauhu, joka sinut peljästyttää, eikä minun painoni ole raskaana ylläsi.

8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

Mutta sinä olet sanonut korvieni kuullen, minä olen kuullut sinun sanojesi äänen:

9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.

'Puhdas minä olen, rikoksesta vapaa; olen viaton, eikä minussa ole vääryyttä.

10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

Katso, hän keksii vihan syitä minua vastaan, hän pitää minua vihollisenansa;

11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.

hän panee minun jalkani jalkapuuhun, vartioitsee kaikkia minun polkujani.'

12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!

Katso, sinä et ole oikeassa-niin minä vastaan sinulle-sillä Jumala on suurempi kuin ihminen.

13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

Miksi olet riidellyt häntä vastaan, jos hän ei vastaa kaikkiin ihmisen sanoihin?

14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

Sillä Jumala puhuu tavalla ja puhuu toisella; sitä vain ei huomata.

15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

Unessa, öisessä näyssä, kun raskas uni valtaa ihmiset ja he nukkuvat vuoteillansa,

16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

silloin hän avaa ihmisten korvat ja sinetillä vahvistaa heidän saamansa kurituksen,

17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.

kääntääkseen ihmisen pois pahasta teosta ja varjellakseen miestä ylpeydestä,

18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

säästääkseen hänen sielunsa haudasta ja hänen henkensä syöksymästä peitsiin.

19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

Myös kuritetaan häntä tuskalla vuoteessansa, kun hänen luissaan on lakkaamaton kapina,

20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.

ja hänen henkensä inhoaa leipää ja hänen sielunsa herkkuruokaa.

21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

Hänen lihansa kuihtuu näkymättömiin, ja hänen luunsa, ennen näkymättömät, paljastuvat.

22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

Näin lähenee hänen sielunsa hautaa ja hänen henkensä kuolonvaltoja.

23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

Jos silloin on hänen puolellansa enkeli, välittäjä, yksi tuhansista, todistamassa ihmisen puolesta hänen vilpittömyyttään,

24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

niin Jumala armahtaa häntä ja sanoo: 'Vapauta hänet, ettei hän mene hautaan; minä olen saanut lunastusmaksun'.

25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

Silloin hänen ruumiinsa taas uhkuu nuoruuden voimaa, hän palajaa takaisin nuoruutensa päiviin.

26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.

Hän rukoilee Jumalaa, ja Jumala mielistyy häneen ja antaa hänen riemuiten katsella hänen kasvojaan; niin hän palauttaa ihmiselle hänen vanhurskautensa.

27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

Hänpä nyt laulaa muille ihmisille ja sanoo: 'Minä olin tehnyt syntiä ja vääristänyt oikean, mutta ei sitä kostettu minulle;

28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

hän pelasti minun sieluni joutumasta hautaan, ja minun henkeni saa iloiten katsella valkeutta'.

29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

Katso, kaiken tämän tekee Jumala kahdesti ja kolmastikin ihmiselle,

30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

palauttaakseen hänen sielunsa haudasta ja antaakseen elämän valkeuden hänelle loistaa.

31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

Tarkkaa, Job, kuule minua; vaikene ja anna minun puhua.

32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

Mutta jos sinulla on, mitä sanoa, niin vastaa minulle; puhu, sillä mielelläni soisin sinun olevan oikeassa.

33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

Ellei, niin kuule minua; vaikene, niin minä opetan sinulle viisautta."