Jób 32

1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

Ke sripen Job el tu na ku in nunku mu wangin ma koluk lal, oru mwet tolu ah tui ac tila srike in topkol.

2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

Tusruktu Elihu, sie mwet su tu apkuran nu yoroltal, el koflana kutongya kasrkusrak lal, mweyen Job el sifacna pangon mu el wo ac el sis koluk uh nu sin God. (Elihu el wen natul Barakel, sie sin mwet in sruf lal Buz, ac el ma in sou lun Ram.)

3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

El oayapa kasrkusrak sin mwet kawuk tolu lal Job, mweyen wanginna ma eltal ku in sang topkol Job, oru oana in tuh sutuu sin God.

4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

Na ke sripen Elihu pa fusr emeet sin mwet ma tu in acn sac, oru el soano nwe ke na mwet nukewa tari ke sramsram uh.

5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.

Ke el liye lah mwet tolu ah tia ku in topkol Job, el arulana kasrkusrakak,

6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

ac mutawauk in kaskas. Pa inge kas lal: [Elihu] “Nga fusr, ac komtal matu, Oru nga tuh sangeng in fahk nunak luk uh.

7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

Nga sifacna fahk mu fal komtal in tukeni asramsrami, Ac fahk nunak lalmwetmet lomtal an, lah komtal pa matu.

8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

Tusruktu Ngun lun God Kulana Pa ac tuku nu sin mwet uh ac sang lalmwetmet nu selos.

9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

Tia matwen mwet uh pa oru elos in lalmwetmet, Ku kasrelos in etu ma pwaye.

10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

Ke ma inge, nga ke komtal in lohngyu, Ac lela ngan fahk nu sumtal ma nga nunku uh.

11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

“Nga tuh mislana ac porongo ke komtal sramsram, Oayapa nga tupan ke komtal sukok kas lalmwetmet komtal in orekmakin.

12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

Ke nga lohang nu kac ah, nga konauk lah komtal munasla sel; Komtal tiana aksutueyela ma Job el fahk ah.

13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!

Efu ku komtal ku in fahk mu komtal konauk lalmwetmet? Enenuyuk God Elan topkol Job, mweyen komtal tuh koflana topkolla.

14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

Job el tuh kaskas nu sumtal, ac tia nu sik, Tusruktu nga tiana ku in topkol oana ke komtal oru ah.

15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.

“Job, wanginla ma eltal ku in fahk; Wanginna ma eltal ku in sang topuk kom.

16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

Mea, nga ac srakna tupan ke eltal misla tila sramsram uh? Eltal tu na ac wanginla ma eltal ku in sifilpa fahk.

17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

Mo. Nga ac sot top luk sifacna nu sum, Ac fahkot ma nga nunku uh.

18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.

Nga arulana elyala ngan tari sramsram; Nga kofla kutongya kas luk uh.

19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.

Nga fin tia eis pacl luk in sramsram, Nga ac fokelik oana sie pak in neinyuk wain ma sessesla ke wain sasu.

20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

Nga kofla muteng; enenu na nga in kaskas.

21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

Nga ac fah tia wiwi mwet ke alein se inge; Nga ac tia yukin sie.

22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!

Nga tia wi yukin mwet, Ac nga fin oru, God El ac sa na in kaiyu.