Jób 22

1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:

Alors Eliphaz prit la parole et dit:

2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!

L'homme peut-il être utile à Dieu? Le sage n'est utile qu'à lui-même.

3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?

Qu'importe au Tout-Puissant que tu sois juste? Si tu es intègre dans tes voies, qu'y gagne-t-il?

4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?

Est-ce à cause de ta piété qu'il te châtie, qu'il entre en jugement avec toi?

5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?

Ta malice n'est-elle pas immense, tes iniquités sans mesure?

6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.

Tu prenais sans motif des gages à tes frères, tu enlevais les vêtements à ceux qui étaient nus.

7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.

Tu ne donnais point d'eau à l'homme épuisé, à l'affamé tu refusais le pain.

8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.

La terre était au bras le plus fort, et le protégé y établissait sa demeure.

9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.

Tu renvoyais les veuves les mains vides, et les bras des orphelins étaient brisés.

10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;

Voilà pourquoi tu es entouré de pièges, et troublé par des terreurs soudaines,

11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!

au sein des ténèbres, sans voir, et submergé par le déluge des eaux.

12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!

Dieu n'est-il pas dans les hauteurs du ciel? Vois le front des étoiles: comme il est élevé!

13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?

Et tu disais: « Qu'en sait Dieu? Pourra-t-il juger à travers les nues profondes?

14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.

Les nues lui forment un voile, et il ne voit pas; il se promène sur le cercle du ciel. »

15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;

Gardes-tu donc les voies anciennes, où marchèrent les hommes d'iniquité,

16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

qui furent emportés avant le temps, dont les fondements ont été arrachés par les eaux.

17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?

Eux qui disaient à Dieu: « Retire-toi de nous! Que pourrait nous faire le Tout-Puissant? »

18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.

C'était lui pourtant qui avait rempli leurs maisons de richesses. — Loin de moi le conseil des méchants! —

19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:

Les justes voient leur chute et s'en réjouissent; les innocents se moquent d'eux:

20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!

« Voilà nos ennemis anéantis! Le feu a dévoré leurs richesses! »

21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.

Réconcilie-toi donc avec Dieu et apaise-toi; ainsi le bonheur te sera rendu.

22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!

Reçois de sa bouche l'enseignement, et mets ses paroles dans ton cœur.

23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.

Tu te relèveras, si tu reviens au Tout-Puissant, si tu éloignes l'iniquité de ta tente.

24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:

Jette les lingots d'or dans la poussière, et l'or d'Ophir parmi les cailloux du torrent.

25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.

Et le Tout-Puissant sera ton or, il sera pour toi un monceau d'argent.

26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.

Alors tu mettras tes délices dans le Tout-Puissant, et tu lèveras vers lui ta face.

27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.

Tu le prieras, et il t'écoutera, et tu t'acquitteras de tes vœux.

28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.

Si tu formes un dessein, il te réussira, sur tes sentiers brillera la lumière.

29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.

A des fronts abattus tu crieras: « En haut! » et Dieu secourra celui dont les yeux sont abaissés.

30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.

Il délivrera même le coupable, sauvé par la pureté de tes mains.