Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job answered and said,
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
How long will ye vex my soul, and crush me with words?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
These ten times have ye reproached me; ye are not ashamed to stupefy me.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
And be it [that] I have erred, mine error remaineth with myself.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
If indeed ye will magnify yourselves against me, and prove against me my reproach,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Know now that God hath overthrown me, and hath surrounded me with his net.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Behold, I cry out of wrong, and I am not heard; I cry aloud, but there is no judgment.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
He hath hedged up my way that I cannot pass, and he hath set darkness in my paths.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
He hath stripped me of my glory, and taken the crown from my head.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
He breaketh me down on every side, and I am gone; and my hope hath he torn up as a tree.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
And he hath kindled his anger against me, and hath counted me unto him as one of his enemies.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
His troops have come together and cast up their way against me, and have encamped round about my tent.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
He hath put my brethren far from me, and mine acquaintance are quite estranged from me.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
My kinsfolk have failed, and my known friends have forgotten me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
The sojourners in my house and my maids count me as a stranger; I am an alien in their sight.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
I called my servant, and he answered not; I entreated him with my mouth.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
My breath is strange to my wife, and my entreaties to the children of my [mother's] womb.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Even young children despise me; I rise up, and they speak against me.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
All my intimate friends abhor me, and they whom I loved are turned against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
My bones cleave to my skin and to my flesh, and I am escaped with the skin of my teeth.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Have pity upon me, have pity upon me, ye my friends; for the hand of God hath touched me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Why do ye persecute me as God, and are not satisfied with my flesh?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
Oh would that my words were written! oh that they were inscribed in a book!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
That with an iron style and lead they were graven in the rock for ever!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
And [as for] me, I know that my Redeemer liveth, and the Last, he shall stand upon the earth;
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
And [if] after my skin this shall be destroyed, yet from out of my flesh shall I see God;
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Whom I shall see for myself, and mine eyes shall behold, and not another: — my reins are consumed within me.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
If ye say, How shall we persecute him? when the root of the matter is found in me,
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Be ye yourselves afraid of the sword! for the sword is fury against misdeeds, that ye may know there is a judgment.
