Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Then answered Eliphaz the Temanite, and said,
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Should a wise men utter vain knowledge, and fill his belly with the east wind?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Should he reason with unprofitable talk? or with speeches with which he can do no good?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Yes, thou castest off fear, and restrainest prayer before God.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
For thy mouth uttereth thy iniquity, and thou choosest the tongue of the crafty.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Thy own mouth condemneth thee, and not I: yes, thy own lips testify against thee.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
[Art] thou the first man [that] was born? or wast thou made before the hills?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Hast thou heard the secret of God? and dost thou restrain wisdom to thyself?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
What knowest thou that we know not? [what] understandest thou, which [is] not in us?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
With us [are] both the gray headed and very aged men, much older than thy father.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
[Are] the consolations of God small with thee? is there any secret thing with thee?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Why doth thy heart carry thee away? and what do thy eyes wink at,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
That thou turnest thy spirit against God, and lettest [such] words go out of thy mouth?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
What [is] man, that he should be clean? and [he who is] born of a woman, that he should be righteous?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Behold, he putteth no trust in his saints; yes, the heavens are not clean in his sight.
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
How much more abominable and filthy [is] man, who drinketh iniquity like water?
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
I will show thee, hear me; and that [which] I have seen, I will declare;
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
Which wise men have told from their fathers, and have not hid [it]:
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
To whom alone the earth was given, and no stranger passed among them.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
The wicked man travaileth with pain all [his] days, and the number of years is hidden to the oppressor.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
A dreadful sound [is] in his ears: in prosperity the destroyer shall come upon him.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
He believeth not that he shall return out of darkness, and he is waited for by the sword.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
He wandereth abroad for bread, [saying], Where [is it]? he knoweth that the day of darkness is ready at his hand.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Trouble and anguish shall make him afraid; they shall prevail against him, as a king ready to the battle.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
For he stretcheth out his hand against God, and strengtheneth himself against the Almighty.
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
He runneth upon him, [even] on [his] neck, upon the thick bosses of his bucklers:
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Because he covereth his face with his fatness, and maketh collops of fat on [his] flanks.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
And he dwelleth in desolate cities, [and] in houses which no man inhabiteth, which are ready to become heaps.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
He shall not be rich, neither shall his substance continue, neither shall he prolong the perfection of it upon the earth.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
He shall not depart out of darkness; the flame shall dry up his branches, and by the breath of his mouth shall he go away.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Let not him that is deceived trust in vanity: for vanity shall be his recompense.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
It shall be accomplished before his time, and his branch shall not be green.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
He shall shake off his unripe grape as the vine, and shall cast off his flower as the olive.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
For the congregation of hypocrites [shall be] desolate, and fire shall consume the tabernacles of bribery.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
They conceive mischief, and bring forth vanity, and their belly prepareth deceit.
