Jób 11
1 Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Then answered Zophar the Naamathite, and said,
2 A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
Should not the multitude of words be answered? and should a man full of talk be justified?
3 Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
Should thy falsehoods make men hold their peace? and when thou mockest, shall no man make thee ashamed?
4 Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
For thou hast said, My doctrine [is] pure, and I am clean in thy eyes.
5 De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
But Oh that God would speak, and open his lips against thee;
6 És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
And that he would show thee the secrets of wisdom, that [they are] double to that which is! Know therefore that God exacteth of thee [less] than thy iniquity [deserveth].
7 Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Canst thou by searching find out God? canst thou find out the Almighty to perfection?
[It is] as high as heaven; what canst thou do? deeper than hell; what canst thou know? (Sheol h7585)
9 Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
The measure of it [is] longer than the earth, and broader than the sea.
10 Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
If he shall cut off, and shut up, or gather together, then who can hinder him?
11 Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
For he knoweth vain men: he seeth wickedness also; will he not then consider [it]?
12 És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
For vain man would be wise, though man is born [like] a wild ass's colt.
13 Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
If thou preparest thy heart, and stretchest out thy hands towards him;
14 Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
If iniquity [is] in thy hand, put it far away, and let not wickedness dwell in thy tabernacles.
15 Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
For then shalt thou lift up thy face without spot; yes, thou shalt be steadfast, and shalt not fear:
16 Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
Because thou shalt forget [thy] misery, [and] remember [it] as waters [that] pass away:
17 Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
And [thy] age shall be clearer than the noon-day: thou shalt shine forth, thou shalt be as the morning.
18 Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
And thou shalt be secure, because there is hope; yes, thou shalt dig [about thee], [and] thou shalt take thy rest in safety.
19 Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
Also thou shalt lie down, and none shall make [thee] afraid; yes, many shall make suit to thee.
20 De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
But the eyes of the wicked shall fail, and they shall not escape, and their hope [shall be as] the expiration of the breath.
