1 Mózes 15

1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.

After these things the word of the LORD came to Abram in a vision, saying, Fear not, Abram: I [am] thy shield, [and] thy exceeding great reward.

2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?

And Abram said, LORD God, what wilt thou give me, seeing I go childless, and the steward of my house [is] this Eliezer of Damascus?

3 És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.

And Abram said, Behold, to me thou hast given no seed: and lo, one born in my house is my heir.

4 És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.

And behold, the word of the LORD [came] to him, saying, This shall not be thy heir; but he that shall come forth out of thy own bowels shall be thy heir.

5 És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod.

And he brought him forth abroad, and said, Look now towards heaven, and tell the stars, if thou art able to number them: and he said to him, So shall thy seed be.

6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.

And he believed in the LORD; and he counted it to him for righteousness.

7 És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.

And he said to him, I [am] the LORD that brought thee out of Ur of the Chaldees, to give thee this land to inherit it.

8 És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?

And he said, Lord God, by what shall I know that I shall inherit it?

9 És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.

And he said to him, Take me a heifer of three years old, and a she-goat of three years old, and a ram of three years old, and a turtle-dove, and a young pigeon.

10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.

And he took to him all these, and divided them in the midst, and laid each piece one against another: but the birds he did not divide.

11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.

And when the fowls came down upon the carcases, Abram drove them away.

12 És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.

And when the sun was going down, a deep sleep fell upon Abram; and lo, a horror of great darkness fell upon him.

13 És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.

And he said to Abram, Know certainly that thy seed shall be a stranger in a land [that is] not theirs, and shall serve them; and they shall afflict them four hundred years;

14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.

And also that nation which they shall serve, will I judge: and afterward shall they come out with great substance.

15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.

And thou shalt go to thy fathers in peace; thou shalt be buried in a good old age.

16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.

But in the fourth generation they shall come hither again: for the iniquity of the Amorites [is] not yet full.

17 És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.

And it came to pass, that when the sun had gone down, and it was dark, behold a smoking furnace, and a burning lamp that passed between those pieces.

18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

In that same day the LORD made a covenant with Abram, saying, To thy seed have I given this land, from the river of Egypt to the great river, the river Euphrates:

19 A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.

The Kenites, and the Kenizzites, and the Kadmonites,

20 A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.

And the Hittites, and the Perizzites, and the Rephaims,

21 Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

And the Amorites, and the Canaanites, and the Girgashites, and the Jebusites.