Apostolok 4
1 Míg ők azonban a néphez szólottak, oda léptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője és a sadduczeusok,
While they were talking to the people, the priests, the captain of the Temple guard, and the Sadducees came up to them.
2 Neheztelve a miatt, hogy ők a népet tanítják, és hirdetik a Jézusban a halálból való feltámadást;
They were angry that they were teaching the people, telling them that through Jesus there is resurrection from the dead.
3 És rájuk veték kezüket, és veték őket őrizet alá másnapig, mert már este vala.
They arrested them and placed them under guard until the following day since it was already evening.
4 Sokan pedig azok közül, kik hallgaták az ígét, hivének; és lőn a férfiak száma mintegy ötezer.
But many who had heard the message believed it, and the total number of believers grew to about five thousand.
5 Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűlének azoknak fejei, vénei és írástudói Jeruzsálembe.
The next day, the rulers, elders, and religious leaders met together in Jerusalem.
6 És Annás, a főpap, és Kajafás és János és Sándor, és a kik csak főpapi nemzetségbeliek valának.
They included the high priest Annas, Caiaphas, John, Alexander, and others of the high priest's family.
7 És mikor őket a középre állaták, tudakozzák vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?
They brought Peter and John before them and asked, “By what power or by whose authority have you done this?”
8 Akkor Péter, Szent Lélekkel megtelve, monda nékik: Népnek fejedelmei és Izráelnek vénei!
Peter, filled with the Holy Spirit, answered them. “Rulers of the people, and elders:
9 Ha e mai napon mi egy nyavalyás emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki, mi által gyógyult meg ez:
Are we being interrogated regarding a good deed done to a man who couldn't help himself, and how he came to be healed?
10 Legyen tudtotokra mindnyájotoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, a kit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben.
If so, all of you should know, and all the people of Israel, that it was in the name of Jesus Christ of Nazareth, the one you killed on a cross and whom God raised from the dead—it's because of him that this man stands before you completely healed.
11 Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé.
‘He is the stone you builders rejected, but he has been made the chief cornerstone.’
12 És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.
There is no salvation in anyone else; there is no other name under heaven given to humanity that can possibly save us.”
13 Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerék őket, hogy a Jézussal voltak vala.
When they saw Peter and John's confidence, and realized they were uneducated, ordinary men, they were very surprised. They also recognized them as Jesus' companions.
14 Mikor azonban látták, hogy a mely ember meggyógyult vala, ő velök együtt ott áll, semmit nem bírtak ellenök szólni.
Since they could see the man who had been healed standing right there with them, they had nothing to say in response to what had happened.
15 Mikor pedig őket a gyűlésből kiküldötték, tanácskoztak maguk közt, mondván:
So they instructed them to wait outside the council while they discussed the matter among themselves.
16 Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda lőn általok, mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak, tudtokra van, és el nem tagadhatjuk.
“What should we do with these men?” they asked. “We can't deny a significant miracle has happened through them. Everybody living here in Jerusalem knows about it.
17 De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegetéssel fenyegessük meg őket, hogy többé egy embernek se szóljanak ebben a névben.
But to prevent it spreading among the people any further, we should threaten them never to speak to anybody in this name again.”
18 Azért beszólítván őket, megparancsolák nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.
So they called them back in and ordered them never to speak or teach in the name of Jesus again.
19 Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajjon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg!
But Peter and John responded, “Whether it's right in God's eyes to obey you rather than God—you decide.
20 Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.
We can't help talking about what we've seen and heard!”
21 Amazok pedig nem találván semmi módot, hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítik vala az Istent azért, a mi történt.
After making more threats they let them go. They couldn't work out how to punish them because everyone was glorifying God for what had happened.
22 Mert több vala negyven esztendősnél az az ember, kin a gyógyításnak ez a csodája lett vala.
For the man who received this miracle of healing was more than forty years old.
23 Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, a miket a főpapok és a vének mondottak nékik.
After the disciples had been released, they went to the other believers and told them everything the chief priests and elders had said to them.
24 Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelék szavokat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot.
When they heard what had happened, they prayed to God together: “Lord, you made heaven and earth and sea, and everything that is in them.
25 Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat?
You spoke by the Holy Spirit through David, our forefather and your servant, saying ‘Why did the people of the other nations become so angry? Why did they plot so foolishly against me?
26 Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.
The kings of the earth prepared for war the rulers united together against the Lord and against his Chosen One.’
27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, a kit felkentél, Heródes és Ponczius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével,
Now this has really happened right here in this city! Both Herod and Pontius Pilate, together with the foreigners and the people of Israel, united together against your holy servant Jesus, whom you anointed as Messiah.
28 Hogy véghezvigyék, a mikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.
They did whatever you had already decided because you had the power and the will to do it.
29 Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet,
Now Lord: look at all their threats against us! Help us your servants to speak your word really boldly.
30 A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által.
As you exercise your power to heal, may signs and miracles be done through the name of your holy servant Jesus!”
31 És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.
When they had finished praying, the building they were meeting in was shaken. All of them were filled with the Holy Spirit, and spoke the word of God boldly.
32 A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala.
All the believers thought and felt the same way. None of them claimed anything they had as their own, but shared everything with each other.
33 És az apostolok nagy erővel tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem vala mindnyájukon.
The apostles gave their testimony regarding the resurrection of the Lord Jesus with tremendous power, and God greatly blessed them all.
34 Mert szűkölködő sem vala ő közöttük senki; mert valakik földek vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozák az eladottak árát,
None of them needed anything because those who had lands or properties sold them.
35 És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala.
They took the proceeds and presented them to the apostles to be shared with those in need.
36 József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (a mi megmagyarázva annyi, mint Vígasztalás Fia), Lévita, származása szerint ciprusi.
Joseph, the one the apostles called Barnabas (meaning “son of encouragement”), was a Levite, a Cypriot national.
37 Mivelhogy néki mezeje vala, eladván, a pénzt elhozá, és az apostolok lábainál letevé.
He sold a field that belonged to him. Then he brought the money and presented it to the apostles.
