2 Sámuel 22
1 Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
ダビデ、ヱホバが己を諸の敵の手とサウルの手より救ひいだしたまへる日に此歌の言をヱホバに陳たり曰く
2 És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
ヱホバはわが巌わが要害我を救ふ者
3 Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
わが磐の神なりわれ彼に倚賴むヱホバはわが干わが救の角わが高櫓わが逃躱處わが救主なり爾我をすくひて暴き事を免れしめたまふ
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
我ほめまつるべきヱホバに呼はりてわが敵より救はる
5 Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
死の波涛われを繞み邪曲なる者の河われをおそれしむ
冥府の繩われをとりまき死の機檻われにのぞめり (Sheol h7585)
7 Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
われ艱難のうちにヱホバをよびまたわが神に龥れりヱホバ其殿よりわが聲をききたまひわが喊呼其耳にいりぬ
8 Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
爰に地震ひ撼き天の基動き震へりそは彼怒りたまへばなり
9 Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
烟其鼻より出てのぽり火その口より出て燒きつくしおこれる炭かれより燃いづ
10 Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
彼天を傾けて下りたまふ黑雲その足の下にあり
11 A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
ケルブに乗て飛び風の翼の上にあらはれ
12 Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
其周圍に黑暗をおき集まれる水密雲を幕としたまふ
13 Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
そのまへの光より炭火燃いづ
14 És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
ヱホバ天より雷をくだし最高者聲をいだし
15 Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
又箭をはなちて彼等をちらし電をはなちて彼等をうちやぶりたまへり
16 És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
ヱホバの叱咤とその鼻の氣吹の風によりて海の底あらはれいで地の基あらはになりぬ
17 Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
ヱホバ上より手をたれて我をとり洪水の中より我を引あげ
18 Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
またわが勁き敵および我をにくむ者より我をすくひたまへり彼等は我よりも強かりければなり
19 Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
彼等はわが菑災の日にわれに臨めりされどヱホバわが支柱となり
20 Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
我を廣き處にひきいだしわれを喜ぶがゆゑに我をすくひたまへり
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
ヱホバわが義にしたがひて我に報い吾手の清潔にしたがひて我に酬したまへり
22 Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
其はわれヱホバの道をまもり惡をなしてわが神に離しことなければなり
23 Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
その律例は皆わがまへにあり其法憲は我これを離れざるなり
24 Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
われ神にむかひて完全かり又身を守りて惡を避たり
25 Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
故にヱホバわが義にしたがひ其目のまへにわが潔白あるに循ひてわれに報いたまへり
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
矜恤者には爾矜恤ある者のごとくし完全人には爾完全者のごとくし
27 A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
潔白者には爾潔白もののごとくし邪曲者には爾嚴刻者のごとくしたまふ
28 Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
難る民は爾これを救たまふ然ど矜高者は爾の目見て之を卑したまふ
29 Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
ヱホバ爾はわが燈火なりヱホバわが暗をてらしたまふ
30 Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
われ爾によりて軍隊の中を驅とほりわが神に由て石垣を飛こゆ
31 Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
神は其道まつたしヱホバの言は純粋なし彼は都て己に倚賴む者の干となりたまふ
32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
夫ヱホバのほか誰か神たらん我儕の神のほか敦か磐たらん
33 Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
神はわが強き堅衆にてわが道を全うし
34 Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
わが足を麀の如くなし我をわが崇邱に立しめたまふ
35 Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
神わが手に戰を敎へたまへばわが腕は銅の弓をも挽を得
36 Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
爾我に爾の救の干を與へ爾の慈悲われを大ならしめたまふ
37 Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
爾わが身の下の歩を恢廓しめたまへば我踝ふるへず
38 Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
われわが敵を追て之をほろぼし之を絶すまではかへらず
39 Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
われ彼等を絶し彼等を破碎ば彼等たちえずわが足の下にたふる
40 Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
汝戰のために力をもて我に帶しめ又われに逆ふ者をわが下に拝跪しめたまふ
41 Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
爾わが敵をして我に後を見せしめたまふ我を惡む者はわれ之をほろぼさん
42 Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
彼等環視せど救ふ者なしヱホバを仰視ど彼等に應たまはず
43 Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
地の塵の如くわれ彼等をうちくだき又衢間の泥のごとくわれ彼等をふみにぢる
44 Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
爾われをわが民の爭闘より救ひ又われをまもりて異邦人等の首長となしたまふわが知ざる民我につかふ
45 Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
異邦人等は我に媚び耳に聞と均しく我にしたがふ
46 Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
異邦人等は衰へ其衛所より戰慄て出づ
47 Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
ヱホバは活る者なりわが磐は讃べきかなわが救の磐の神はあがめまつるべし
48 Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
此神われに仇を報いしめ國々の民をわが下にくだらしめたまひ
49 Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
又わが敵の中よりわれを出し我にさからふ者の上に我をあげまた強暴人の許よりわれを救ひいだしたまふ
50 Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
是故にヱホバよわれ異邦人等のうちに爾をほめ爾の名を稱へん
51 Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
ヱホバその王の救をおほいにしその受膏者なるダビデと其裔に永久に恩を施したまふなり
