< 2 Királyok 10 >

1 Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz, ilyen parancsolattal:
A HE kanahiku na keiki a Ahaba ma Samaria. A kakau iho la o Iehu i na palapala, hoouna aku i Samaria, na na luna o Iezereela, na na luna kahiko, a na na kahu o na keiki a Ahaba, i ka i ana'e,
2 Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt,
Ano, a hiki aku keia palapala io oukou la, no ka noho ana o na keiki a ko oukou haku me oukou, a ia oukou na halekaa a me na lio, a me ke kulanakauhale paa i ka papohaku, a me na mea kaua;
3 Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért.
E imi aku oukou i ka mea maikai a me ka mea pono o na keiki a ko oukou haku, a e hoonoho ia ia maluna o ka nohoalii o kona makuakane, a e kaua mai no ko ka hale o ko oukou haku.
4 És megrettenének felette igen, és mondának: Ímé már két király nem maradhatott meg ő előtte, mimódon maradhatnánk hát mi meg?
A makau loa iho la lakou, i ae la, Aia hoi, aole i ku na'lii elua imua ona; pehea la kakou e ku ai?
5 És elküldének mind a király házának, mind a városnak fejedelmei, és a vének és a tútorok Jéhuhoz, mondván: A te szolgáid vagyunk mi, valamit parancsolsz nékünk, azt cselekeszszük; mi senkit királylyá nem teszünk, a mi néked tetszik, azt cselekedjed!
A o ka luna o ko ka hale, a me ka luna o ke kulanakauhale, o na lunakahiko, a me na haku, hoouna aku la lakou io Iehu la, i aku la, He poe kauwa makou nau, a e hana no makou i na mea a pau au e olelo mai ai; aole e hoaliiia kekahi; e hana oe i ka mea pono i kou manao.
6 És írt nékik levelet másodszor is, mondván: Ha velem tartotok és az én beszédemre hallgattok, vegyétek fejöket a férfiaknak, a ti uratok fiainak, és jőjjetek hozzám holnap ilyenkor Jezréelbe. És a király fiai: hetven férfiú, és a város nagyjaival tartottak, a kik nevelték őket.
Alaila palapala hou aku la oia ia lakou, i aku la, ina no'u oukou, a e hoolohe hoi i ko'u leo, alaila, e lawe oukou i na poo o na kanaka, o na keiki a ko oukou haku, a e hele mai i o'u nei i Iezereela ma keia manawa i ka la apopo. (A o na keiki a ke alii, he kanahiku lakou e noho ana me na kanaka koikoi o ke kulanakauhale, nana lakou i hanai.)
7 És mikor a levél hozzájok jutott, vevék a király fiait, és megölték a hetven férfiút, és fejeiket kosarakba rakták, és ő hozzá küldték Jezréelbe.
A hiki aku ka palapala io lakou la, lawe lakou i na keiki a ke alii, a pepehi iho la i na mea he kanahiku, a waiho lakou i na poo maloko o na hinai, a hoouna aku io na la ma Iezereela.
8 És mikor odaérkezett a követ, és bejelenté néki, mondván: Elhozták a király fiainak fejeit, monda: Rakjátok két rakásba azokat a kapu előtt reggelig.
A hele mai kekahi elele a hai aku ia ia, i aku la, Ua lawe mai lakou i na poo o na keiki a ke alii. I mai la ia, E waiho ia lakou ma na puu elua, ma kahi i komo ai i ka ipuka, a kakahiaka.
9 És mikor reggel kiment, megállott, és monda az egész népnek: Ti igazak vagytok. Ímé az én uram ellen én ütöttem pártot és én öltem meg őt; de ki ölte meg mind ezeket?
A i kakahiaka, hele aku ia, a ku, i aku la i na kanaka a pau, Ua pono oukou: aia hoi, ua kipi aku au i kuu haku, a pepehi aku ia ia: aka, owai la ka i pepehi i keia mau mea a pau?
10 Azért vegyétek eszetekbe ebből, hogy az Úrnak beszédéből egyetlen egy sem esik a földre, a mit az Úr az Akháb háza ellen szólott, és az Úr véghezvitte, a mit az ő szolgája, Illés által mondott.
E ike ana oukou, aole e haule i ka honua kekahi o ka olelo a Iehova i olelo mai ai no ko ka hale o Ahaba: no ka mea, ua hana mai o Iehova i ka mea ana i olelo mai ai ma o Elia la kana kauwa.
11 Azután levágá Jéhu mindazokat, a kik megmaradtak volt az Akháb házából Jezréelben, és minden főemberét, egész rokonságát és minden papját, míg csak ki nem irtotta a maradékát is.
A pepehi aku la o Iehu i na mea a pau i koe no ko ka hale o Ahaba ma Iezereela, a me kona poe koikoi a pau, a me kona poe hoalauna, a me kana poe kahuna, aole ia i hookoe i kekahi nona.
12 És felkelvén, elindult és elment Samariába. De útközben volt a pásztorok juhnyíró háza.
A ku ae la ia, a hele aku la a hiki i Samaria. Aia no ia ma ka hale hoopaa o na kahuhipa ma ke aia.
13 És itt Akháziának, a Júda királyának atyjafiaira talált Jéhu, és monda: Kik vagytok? És felelének azok: Akházia atyjafiai vagyunk, és alájöttünk, hogy köszöntsük a király gyermekeit és a királyné fiait.
A loaa ia Iehu na hoahanau o Ahazia ke alii o ka Iuda, a ninau aku la, Owai oukou? I mai la lakou, He mau hoahanau makou no Ahazia, a e iho ana makou e ike i na keiki a ke alii a me na keiki a ke aliiwahine.
14 Ő pedig monda: Fogjátok meg őket elevenen. És megfogták őket elevenen, és megölték őket a juhnyíróház kútja mellett, negyvenkét férfiút; és egyetlen egyet sem hagyott meg közülük.
I aku la, E hoopaa ola aku ia lakou: a hoopaa ola aku la na kanaka ia lakou, a luku aku la ia lakou ma ka luawai o ka hale hoopaa, he kanaha kumamalua na kanaka; aole ia i hookoe i kekahi o lakou.
15 És mikor elment onnét, Jonadábbal, a Rekháb fiával találkozott, a ki elébe jött, és köszönté őt, és monda néki: Vajjon olyan igaz-é a te szíved, mint az én szívem a te szívedhez? És felele Jonadáb: Olyan. Ha így van, nyújts kezet. És ő kezet nyújta, és felülteté őt maga mellé a szekérbe.
A hele ia mailaila aku a loaa ia ia o Iehonadaba ke keiki a Rekaba e halawai me ia: a hoomaikai aku o Iehu ia ia, i aku la, Ua pono anei kou naau, e like me ko'u naau me kou naau? I mai la o Iehonadaba, Oia no. Ina pela, e haawi mai oe i kou lima. A haawi aku ia i kona lima, a hoee aku la ia ia ma ka halekaa me ia.
16 És monda: Jer velem és lásd meg, mint állok bosszút az Úrért. És vele együtt vitték őt az ő szekerén.
I aku la ia, E hele pu oe me au, a ike oe i kuu ikaika no Iehova. A hooholo lakou ia ia ma kona halekaa.
17 És megérkezett Samariába, és levágta mindazokat, a kik az Akháb nemzetségéből megmaradtak volt Samariában, míg ki nem veszté azt az Úr beszéde szerint, a melyet szólott Illésnek.
A hiki aku la ia i Samaria, pepehi aku la ia i na mea a pau i koe no Ahaba ma Samaria, a pau ia i ka lukuia, e like me ka olelo a Iehova ana i olelo mai ai ma o Elia la.
18 És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni.
Houluulu ae la o Iehu i na kanaka a pau, a i aku la ia lakou, Malama uuku aku o Ahaba ia Baala, e malama nui auanei o Iehu ia ia.
19 Most azért hívjátok hozzám a Baál minden prófétáit, minden papját és minden szolgáját; senki el ne maradjon; mert nagy áldozatot akarok tenni a Baálnak; valaki elmarad, meg kell halni annak. Jéhu pedig ezt álnokságból cselekedte, hogy elveszítse a Baál tisztelőit.
Ano hoi, e hoakoakoa mai oukou i na kaula a pau a Baala, a me kana poe kauwa a pau, a me kana poe kahuna a pau io'u nei, mai hookoeia kekahi; no ka mea, he mohai nui ka'u no Baala; o kela mea keia mea e koe ana, aole ia e ola. Aka, hana no o Iehu me ka hoopunipuni, i luku aku ai ia i ka poe malama ia Baala.
20 És monda Jéhu: Szenteljetek ünnepet Baálnak. És kikiálták.
I aku la o Iehu, E hoolaa aku i ka houluulu ana no Baala. A hoolaa aku la lakou.
21 És szétküldött Jéhu egész Izráelbe, és eljövének mind a Baál tisztelői, és senki el nem maradt a ki el nem jött volna, és bemenének a Baál templomába, és megtelék a Baál temploma minden zugában.
A hoouna aku la o Iehu i ka Iseraela a puni; a hele mai na kauwa a pau a Baala, aole i koe aku kekahi i hele ole mai. A komo lakou i ka hale o Baala, a piha loa ka hale o Baala mai kela aoao a i keia aoao.
22 Akkor monda a ruhatárnoknak: Hozz ruhákat ki a Baál minden tisztelőinek. És hozott nékik ruhákat.
I aku la ia i ka mea nana i malama ke keena lole, E lawe mai iwaho i ka lole no na kauwa a Baala. A lawe mai no ia i ka lole no lakou.
23 És bement Jéhu és Jonadáb, a Rekháb fia a Baál templomába, és monda a Baál tisztelőinek: Tudakozzátok meg és lássátok meg, hogy valamiképen ne legyen itt veletek az Úr szolgái közül valaki, hanem csak a Baál tisztelői.
Komo aku o Iehu, a me Iehonadaba, ke keiki a Rekaba, iloko o ka hale o Baala, a i aku la i na kauwa a Baala, E nana oukou a ike, i ole maanei me oukou kekahi o na kauwa a Iehova, o na kauwa a Baala wale no.
24 És mikor bementek, hogy ajándékokkal és égőáldozatokkal áldozzanak, Jéhu oda állított kivül nyolczvan embert, a kiknek azt mondta: A ki egyet elszalaszt azok közül, a kiket én kezetekbe adok, annak meg kell érette halni.
A komo aku la lakou e kaumaha aku i ka mohai, a me na mohaikuni, alaila hoonoho iho la o Iehu i na kanaka, he kanawalu mawaho, i aku la, O ka mea nana e hoopakele kekahi o na kanaka a'u i lawe mai nei iloko o ko oukou lima, o lilo no kona ola no ko ia la ola.
25 Mikor pedig elvégezték az égőáldozatot, monda Jéhu a vitézeknek és hadnagyoknak: Menjetek be, vágjátok le őket, csak egy is közülök meg ne meneküljön! És levágták őket fegyver élével, és elhányták az ő holttestöket a vitézek és a hadnagyok. Azután elmentek a Baál templomának városába,
A pau kana kaumaha ana'ku i ka mohaikuni, i aku la o Iehu i ka poe kiai, a i na luna, E komo iloko, e luku ia lakou; mai puka iwaho kekahi. A luku aku la ua poe la ia lakou me ka maka o ka pahikaua; a o ka poe kiai a me na luna hoolei aku la ia lakou, a hele aku la i ke kulanakauhale o Baala.
26 És kihordván a Baál templomának bálványait, megégeték azokat.
A lawe mai lakou i na kii mawaho o ka hale o Baala, a puhi aku la i ke ahi.
27 És lerontották a Baál képét is templomostól együtt, és azt árnyékszékké tették mind e mai napig.
A wawahi lakou i ke kii o Baala, a wawahi hoi i ka hale o Baala, a hoolilo lakou ia mea i hale kiona a hiki i keia la.
28 Így veszté ki Jéhu a Baált Izráelből.
A luku aku la o Iehu ia Baala mai loko aku o ka Iseraela.
29 De Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, a ki vétekbe ejté az Izráelt, nem szakadt el Jéhu, az arany borjúktól, melyek Béthelben és Dánban valának.
Aka hoi, o na hewa o Ieroboama ke keiki a Nebata, nana i hoolilo ka Iseraela i ka hewa, aole i haalele o Iehu i ka hahai ana mamuli o lakou, o na keikibipi gula ma Betela a ma Dana.
30 És monda az Úr Jéhunak: A miért szorgalmatosan megcselekedted azt, a mi nékem tetszett, és az én szívem kívánsága szerint cselekedtél az Akháb házával: azért a te fiaid negyedízig ülnek az Izráel királyi székiben.
A olelo mai o Iehova ia Iehu, no ka mea, ua maikai oe i ka hana ana i ka pono ia'u, a ua hana aku oe i ko ka hale o Ahaba, e like me ka mea a pau ma ko'u naau, e noho auanei kau poe keiki maluna o ka nohoalii o ka Iseraela a hiki i ke kualua.
31 De Jéhu még sem igyekezett azon, hogy az Úrnak, Izráel Istenének törvényében járjon teljes szívéből, mert nem szakadt el a Jeroboám bűneitől, a ki bűnbe ejtette az Izráelt.
Aka, aole o Iehu i malama i ka hele ana ma ke kanawai o Iehova ke Akua o ka Iseraela me kona naau a pau: no ka mea, aole ia i haalele i na hewa o Ieroboama, nana i hoolilo ka Iseraela i ka hewa.
32 Abban az időben kezdett az Úr pusztítani Izráelben, és megveré őket Hazáel, Izráel minden határában.
I kela manawa i hoomaka ai o Iehova e paipai i ka Iseraela: a luku mai la o Hazaela ia lakou ma na mokuna a pau o ka Iseraela;
33 A Jordántól egész napkeletig, a Gileádbelieknek, a Gád nemzetségének, a Rúben nemzetségének, Manasse nemzetségének egész földjét. Aroertől fogva; mely az Arnon patak mellett van, mind Gileádot, mind Básánt.
Mai Ioredane, mai ka hikina o ka la, i ka aina a pau o Gileada, i ka Gada, a me ka Reubena, a me ka Manase, mai Aroera ma ke kahawai o Arenona, a hiki i Gileada a me Basana.
34 Jéhunak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, és minden erőssége, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?
A o na mea i koe a Iehu, a o na mea a pau ana i hana'i, a me kona ikaika a pau, aole anei i kakauia lakou iloko o ka buke oihanaalii a na'lii o ka Iseraela?
35 És elaluvék Jéhu az ő atyáival, és eltemeték őt Samariában. És uralkodék Joákház, az ő fia, helyette.
A hiamoe iho la o Iehu me kona poe makua; a kanu lakou ia ia ma Samaria. A noho alii o Iehoahaza kana keiki ma kona wahi.
36 A napok pedig, a melyekben uralkodott Jéhu Izráelen Samariában, huszonnyolcz esztendő.
A o ka manawa a Iehu i alii ai maluna o ka Iseraela ma Samaria, he iwakalua na makahiki ia a me kumamawalu.

< 2 Királyok 10 >