Zsoltárok 9
1 A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
For the leader;’almuth labben. A psalm of David. With all my heart I will praise the Lord, all your wonders I will rehearse.
2 Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
I will rejoice and exult in you, singing praise to your name, Most High;
3 A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
because backward my foes were turned, they stumbled and perished before you.
4 Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
My right and my claim you have upheld, you did sit on the throne as a fair judge,
5 Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
rebuking the nations, destroying the wicked, and blotting their name out forever and ever.
6 Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
The foe is vanished, ruined forever, their cities destroyed, their memory perished.
7 De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
See! The Lord is seated forever on the throne he established for judgment,
8 És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
ruling the world with justice, and judging the nations with equity.
9 hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
So the Lord proves a haven to the oppressed, a haven in times of trouble.
10 Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
Well may they trust you who know your name, for those who seek you, you never abandon.
11 Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
Sing praise to the Lord, whose home is in Zion, declare his deeds among the nations.
12 Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
As avenger of blood, he keeps them in mind, he does not forget the cry of the wretched.
13 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
Show me favour, Lord, see how my foes afflict me, lift me up from the gates of death;
14 azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
so I may, in your help exulting, tell forth your praise at the gates of Zion.
15 Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
The nations are sunk in the pit which they made, in the net that they hid, their own foot is entangled.
16 Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
The Lord is revealed in the judgment he wrought, the wicked are snared in their own handiwork. (Selah)
Let the wicked depart to Sheol, all the nations that live forgetful of God. (Sheol h7585)
18 Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
For the needy will not be always forgotten, nor the hope of the helpless be lost forever.
19 Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
Arise, Lord; don’t let them triumph: before your face let the nations be judged.
20 szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
Strike them with fear, Lord: show the nations how frail they are. (Selah)
