Zsoltárok 79
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, birtokodba behatoltak nemzetek, megtisztátalanították szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
A Psalm of Asaph. O God, nations have come into Thy inheritance, They have defiled Thy holy temple, They made Jerusalem become heaps,
2 Odaadták szolgáid hulláját eledelül az ég madarának, jámboraid húsát a föld vadjának.
They gave the dead bodies of Thy servants Food for the fowls of the heavens, The flesh of Thy saints For the wild beast of the earth.
3 Víz gyanánt ontották vérüket Jeruzsálemnek körülötte s nem temetett senki.
They have shed their blood As water round about Jerusalem, And there is none burying.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, gúnnyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
We have been a reproach to our neighbours, A scorn and a derision to our surrounders.
5 Meddig, Örökkévaló, haragszol mindétig, ég mint a tűz buzgalmad?
Till when, O Jehovah? art Thou angry for ever? Thy jealousy doth burn as fire.
6 Öntsd ki hevedet a népekre, melyek téged nem ismernek, s a királyságokra, melyek nevedet nem szólítják;
Pour Thy fury on the nations who have not known Thee, And on kingdoms that have not called in Thy name.
7 mert megették Jákóbot és hajlékát elpusztították.
For [one] hath devoured Jacob, And his habitation they have made desolate.
8 Ne emlékezzél rovásunkra az elődök bűneiről, gyorsan elénkbe jőjjön irgalmad, mert megfogytunk nagyon.
Remember not for us the iniquities of forefathers, Haste, let Thy mercies go before us, For we have been very weak.
9 Segíts minket, üdvünk Istene, neved dicsőségének dolgáért; ments meg és bocsásd meg vétkeinket neved kedvéért!
Help us, O God of our salvation, Because of the honour of Thy name, And deliver us, and cover over our sins, For Thy name's sake.
10 Miért mondják a nemzetek: hol az Istenük? Legyen tudomásul a nemzetek közt, szemeink láttára, szolgáid kiontott vérének megtorlása!
Why do the nations say, 'Where [is] their God?' Let be known among the nations before our eyes, The vengeance of the blood of Thy servants that is shed.
11 Jusson eléd a foglyok nyögése! Karod nagysága szerint tartsd fönn a halálnak fiait!
Let the groaning of the prisoner come in before Thee, According to the greatness of Thine arm, Leave Thou the sons of death.
12 És térítsd meg szomszédainknak hétszeresen az ő ölükbe gyalázásukat, mellyel téged gyaláztak, Uram!
And turn Thou back to our neighbours, Sevenfold unto their bosom, their reproach, Wherewith they reproached Thee, O Lord.
13 Mi pedig, a te néped s legelőd juhai, hálát adunk neked örökké, nemzedékre meg nemzedékre beszéljük el dicséretedet!
And we, Thy people, and the flock of Thy pasture, We give thanks to Thee to the age, To all generations we recount Thy praise!
