Zsoltárok 73

1 Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.

O IAIO, he lokomaikai ke Akua ia Iseraela, I ka poe naau maemae.

2 Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.

A owau nei la, aneane haule ko'u mau wawae; Mai pahee io ko'u mau kapuwai.

3 Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.

No ka mea, ua huahua au i ka poe naaupo, I kuu ike ana i ka pookeokeo ana o ka poe hewa:

4 Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.

No ka mea, aohe mea e paa ai i ko lakou make ana; Ua mae ole ko lakou ikaika.

5 Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.

Aohe o lakou popilikia e like me na kanaka e ae; Aole lilo lakou e like me na kanaka e ae, i ka lauwiliia.

6 Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.

Nolaila i hoopuni ai ka haaheo ia lakou me he kaula hao la; A o ke kolohe ka i uhi mai ia lakou me he kapa komo la.

7 Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.

Ua puka ko lakou mau maka i ka momona; A oi aku ko lakou waiwai, mamua o ko ka naau makemake.

8 Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:

Ua henehene lakou, a ua kamailio hewa: No ka hooluhi hewa ana, ua olelo hookiekie lakou:

9 az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.

Ua hooku e lakou i ko lakou waha i ka lani, A ua holoholo ko lakou alelo ma ka honua.

10 Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;

Nolaila i hoi ai kona poe kanaka ilaila; A ua kowiia na wai o ke kiaha piha no lakou.

11 és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?

A olelo lakou, Pehea la e ike ai ke Akua? He ike anei hoi ko loko o ka Mea kiekie loa?

12 Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.

Eia hoi, oia ka poe aia e maluhia ana ma ke ao nei; Ua mahuahua ko lakou waiwai ana.

13 Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;

Oiaio, hoomaemae mea ole au i kuu naau; Ua holoi hoi au i kuu mau lima me ka pono:

14 de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.

No ka mea, ua lauwiliia au a po ka la; A ua hahauia mai au i na kakahiaka a pau.

15 Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.

Ina e i iho au, E olelo aku wau peneia: Eia hoi, e kumakaia paha au i ka hanauna o kau poe keiki.

16 Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben

A, i kuu noonoo ana e ike ia mea, He hana luhi no ia no'u;

17 míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.

A komo aku au i kahi hoano o ke Akua, Alaila maopopo ia'u ko lakou hope.

18 Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.

Oiaio, ua hooku oe ia lakou ma na wahi paheehee, Ua hoohaule iho oe ia lakou ilalo i ka hoopaiia'na.

19 Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.

Ua hookae koke ia lakou me he imo ana la o ka maka! Ua hoopau loa ia hoi lakou i na mea makau.

20 Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.

Me he moe la i ke ala ana'e o kekahi; Pela, e ka Haku, i kou ala ana, e hoowahawaha ai oe i ko lakou ano.

21 Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:

No ka mea, ua pono ole ko'u naau, A walania ae la ko'u mau puupaa.

22 oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.

A ua naaupo hoi au, me ka ike ole; Ua like au me ka holoholona imua ou.

23 De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;

Aka, ke noho mau nei no hoi au me oe; Ua paa mai oe ia'u ma kuu lima akau.

24 tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.

E alakai no oe ia'u ma kau oleloao, A mahope aku, e hookipa ia'u i ka nani.

25 Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.

Owai la ko'u ma ka lani? Aohe hoi mea ma ka honua nei a'u e makemake nei mamua ou.

26 Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.

Ke maule nei ko'u kino a me ko'u naau, Aka, o ke Akua ka ikaika o ko'u naau; A me ko'u kuleana a mau loa.

27 Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.

No ka mea, aia hoi, o ka poe mamao e ia oe, e make lakou; E luku mai hoi oe i ka poe a pau e hele moekolohe ana mai ou aku la.

28 Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.

Aka, he pono no'u e hookokoke aku i ke Akua; Ua hilinai aku au i ka Haku, ia Iehova, I hai aku ai au i kau hana a pau.