Zsoltárok 34

1 Dávidtól, midőn elváltoztatta az eszét Abímélek előtt, és az őt elűzte, és elment. Hadd áldom az Örökkévalót minden időben, állandóan dicsérete a szájamban.

Ein Psalm Davids, da er seine Gebärde verstellte vor Abimelech, als der ihn von sich trieb und er wegging. Ich will den HERRN loben allezeit; sein Lob soll immerdar in meinem Munde sein.

2 Az Örökkévalóval dicsekszik lelkem, hallják az alázatosak és örüljenek.

Meine Seele soll sich rühmen des HERRN, daß es die Elenden hören und sich freuen.

3 Mondjátok nagynak az Örökkévalót velem együtt, s hadd magasztaljuk nevét egyetemben!

Preiset mit mir den HERRN und laßt uns miteinander seinen Namen erhöhen.

4 Kerestem az Örökkévalót és meghallgatott engem, s minden félelmemből megmentett.

Da ich den HERRN suchte, antwortete er mir und errettete mich aus aller meiner Furcht.

5 Hozzá tekintettek föl és ragyogtak, s arczuk el nem pirulhat.

Welche auf ihn sehen, die werden erquickt, und ihr Angesicht wird nicht zu Schanden.

6 Ez az a szegény, ki felkiáltott, s az Örökkévaló hallotta, és mind a szorongásaiból megaegítotte.

Da dieser Elende rief, hörte der HERR und half ihm aus allen seinen Nöten.

7 Táborozik az Örökkévaló angyala az ő tisztelől hörül, és kiszabadítja őket.

Der Engel des HERRN lagert sich um die her, so ihn fürchten, und hilft ihnen aus.

8 Érezzétek meg és lássátek, hogy jó az Örökkévaló; boldog a férfi, ki menedéket talál benne!

Schmecket und sehet, wie freundlich der HERR ist. Wohl dem, der auf ihn traut!

9 Féljétek az Örökkévalót, szentjei ti, mert nincs hiánya tisztelőinek.

Fürchtet den HERRN, ihr seine Heiligen! denn die ihn fürchten, haben keinen Mangel.

10 Fiatal oroszlánok hoplaltak és éheztek, de kik az Órölikévalót keresik, nincsenek híján semmi jónak.

Reiche müssen darben und hungern; aber die den HERRN suchen, haben keinen Mangel an irgend einem Gut.

11 Jertek, fiúk, hallgassatok reám, istenfélelemre tanítlak meg.

Kommt her, Kinder, höret mir zu; ich will euch die Furcht des HERRN lehren:

12 Ki az az ember, ki életet kiván, szereti élte napjait, hogy jót lásson?

Wer ist, der Leben begehrt und gerne gute Tage hätte?

13 Óvd meg nyelvedet a rossztól és ajkaidat csalárd beszédtől;

Behüte deine Zunge vor Bösem und deine Lippen, daß sie nicht Trug reden.

14 távozz a rossztól s tégy jót, keresd a békét és törekedjél rája.

Laß vom Bösen und tue Gutes; suche Frieden und jage ihm nach.

15 Az Örökkévaló szemei az igazak felé fordulnak, és fülei az ő fohászkodásuk felé.

Die Augen des HERRN merken auf die Gerechten und seine Ohren auf ihr Schreien;

16 Az Örökkévaló arcza a gonoszok ellen fordul, hogy kiírtsa a földről emléküket.

das Antlitz aber des HERRN steht gegen die, so Böses tun, daß er ihr Gedächtnis ausrotte von der Erde.

17 Kiáltottak s az Örökkévaló hallotta, s mind a szorongásaikból megmentette őket.

Wenn die Gerechten schreien, so hört der HERR und errettet sie aus all ihrer Not.

18 Közel van az Örökkévaló a megtört szívűekhez, és a zúzott lelkűeket megsegíti.

Der HERR ist nahe bei denen, die zerbrochnes Herzens sind, und hilft denen, die ein zerschlagen Gemüt haben.

19 Sok az igaznak a baja, de mindnyájából megmenti az Örökkévaló.

Der Gerechte muß viel Leiden; aber der HERR hilft ihm aus dem allem.

20 Megőrzi mind a csontjait, egy sem törik meg azok közül.

Er bewahrt ihm alle seine Gebeine, daß deren nicht eins zerbrochen wird.

21 Megöli a rosszaság a gonoszt, és az igaznak gyűlölői majd bűnhődnek.

Den Gottlosen wird das Unglück töten; und die den Gerechten hassen, werden Schuld haben.

22 Megváltja az Örökkévaló szolgáinak lelkét és nem bűnhődnek mind, a kik menedéket keresnek benne.

Der HERR erlöst die Seele seiner Knechte; und alle, die auf ihn trauen, werden keine Schuld haben.