< Zsoltárok 130 >

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló! 2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára! 3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg? 4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged. 5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam. 6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre. 7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás; 8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

< Zsoltárok 130 >