< Zsoltárok 122 >

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk. 2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem! 3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott; 4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének. 5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának. 6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek! 7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban! 8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned! 9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

< Zsoltárok 122 >