< Zsoltárok 120 >

1 Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem. 2 Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől! 3 Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve? 4 Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa! 5 Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett! 6 Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett. 7 Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.

< Zsoltárok 120 >