Zsoltárok 109
1 A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
in finem David psalmus
2 Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
Deus laudem meam ne tacueris quia os peccatoris et os dolosi super me apertum est
3 És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
locuti sunt adversum me lingua dolosa et sermonibus odii circuierunt me et expugnaverunt me gratis
4 Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
pro eo ut me diligerent detrahebant mihi ego autem orabam
5 Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
et posuerunt adversus me mala pro bonis et odium pro dilectione mea
6 Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
constitue super eum peccatorem et diabulus stet a dextris eius
7 Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
cum iudicatur exeat condemnatus et oratio eius fiat in peccatum
8 Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
fiant dies eius pauci et episcopatum eius accipiat alter
9 Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
fiant filii eius orfani et uxor eius vidua
10 S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
nutantes transferantur filii eius et mendicent eiciantur de habitationibus suis
11 Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
scrutetur fenerator omnem substantiam eius et diripiant alieni labores eius
12 Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
non sit illi adiutor nec sit qui misereatur pupillis eius
13 Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
fiant nati eius in interitum in generatione una deleatur nomen eius
14 Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
in memoriam redeat iniquitas patrum eius in conspectu Domini et peccatum matris eius non deleatur
15 Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
fiant contra Dominum semper et dispereat de terra memoria eorum
16 Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
pro eo quod non est recordatus facere misericordiam
17 Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
et persecutus est hominem inopem et mendicum et conpunctum corde mortificare
18 Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
et dilexit maledictionem et veniet ei et noluit benedictionem et elongabitur ab eo et induit maledictionem sicut vestimentum et intravit sicut aqua in interiora eius et sicut oleum in ossibus eius
19 Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
fiat ei sicut vestimentum quo operitur et sicut zona qua semper praecingitur
20 Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
hoc opus eorum qui detrahunt mihi apud Dominum et qui loquuntur mala adversus animam meam
21 Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
et tu Domine Domine fac mecum propter nomen tuum quia suavis misericordia tua libera me
22 Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
quia egenus et pauper ego sum et cor meum turbatum est intra me
23 Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
sicut umbra cum declinat ablatus sum excussus sum sicut lucustae
24 Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
genua mea infirmata sunt a ieiunio et caro mea inmutata est propter oleum
25 És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
et ego factus sum obprobrium illis viderunt me moverunt capita sua
26 Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
adiuva me Domine Deus meus salvum fac me secundum misericordiam tuam
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
et sciant quia manus tua haec tu Domine fecisti eam
28 Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
maledicent illi et tu benedices qui insurgunt in me confundantur servus autem tuus laetabitur
29 Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
induantur qui detrahunt mihi pudore et operiantur sicut deploide confusione sua
30 Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
confitebor Domino nimis in ore meo et in medio multorum laudabo eum
31 mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
quia adstetit a dextris pauperis ut salvam faceret a persequentibus animam meam
