Példabeszédek 24

1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;

2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.

3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;

4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.

5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.

6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.

7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.

8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.

9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.

10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.

11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.

12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.

13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:

14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.

15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;

16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.

17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;

18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.

19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;

20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.

21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;

22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?

23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;

25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.

26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.

27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.

28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?

29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.

30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;

31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.

32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.

33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;

34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.