Példabeszédek 14

1 Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.

2 Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.

3 Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,

4 Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.

5 Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.

6 Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.

7 Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,

8 Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.

9 Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.

10 A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.

11 A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.

12 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.

13 Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.

14 Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.

15 Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.

16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.

17 A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.

18 Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.

19 Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.

20 Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.

21 A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.

22 Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.

23 Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.

24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.

25 Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.

26 Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.

27 Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.

28 Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.

29 A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.

30 A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.

31 A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.

32 Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.

33 Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.

34 Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.

35 A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.