Példabeszédek 12

1 A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.

2 Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.

3 Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.

4 A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.

5 Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.

6 A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.

7 Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.

8 Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.

9 Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.

10 Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.

11 A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.

12 Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.

13 Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.

14 Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.

15 Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.

16 Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.

17 A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.

18 Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.

19 Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.

20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.

21 Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.

22 Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.

23 Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.

24 A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.

25 Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.

26 Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.

27 Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.

28 Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.