Birák 8
1 Ekkor szóltak hozzá Efraim emberei: Mi dolog ez, a mit cselekedtél velünk, nem hiván minket, midőn mentél harczolni Midján ellen? És pöröltek vele hatalommal.
Then the descendants of Ephraim said to Gideon, “Why have you acted toward us like this? When you went out to fight against the people of Midian, why did you not summon us [to help you]?” They rebuked Gideon severely.
2 Mondta nekik: Mit cselekedtem most hozzátok képest? Nemde jobb Efraim böngészete Abiézer szüreténél?
But Gideon replied, “I have done [RHQ] very little compared with what you have done! My small clan of descendants of Abiezer only started the battle, but [your very large group of] descendants of Ephraim [helped me to finish the task very well. It is like] the final grapes of the harvest being much better than the first grapes that are picked.
3 Kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet, mit tehettem hát hozzátok képest? Akkor megenyhült iránta a lelkük, mikor ezt mondta.
God enabled you to defeat Oreb and Zeeb, the generals of the army from Midian. That is [RHQ] much more important than what I did!” After Gideon told them that, they no longer resented what he had done.
4 És oda ért Gideón a Jordánhoz, átkel ő meg a vele levő háromszáz ember, fáradtan és üldözés közben.
Then Gideon and his 300 men [went east and] crossed the Jordan [River]. Although they were very tired, they continued to pursue their enemies.
5 S mondta Szukkót embereinek: Adjatok, kérlek, kenyérczipókat a népnek, mely engem követ, mert fáradtak ők; én ugyanis üldözöm Zébachot és Czalmunnát, Midján királyait.
When they arrived at Succoth [town], Gideon said to the town leaders, “Please give my men some food! They are very tired. We are pursuing Zebah and Zalmunna, the kings of Midian.”
6 Mondták Szukkót nagyjai: Vajon Zébach és Czalmunna tenyere máris kezedben van-e, hogy kenyeret adjunk seregednek?
But the leaders of Succoth replied, “You have not caught [RHQ] Zebah and Zalmunna yet. So why should we give food to your troops [now? Catch them first, and then we will give you food].”
7 Erre mondta Gideón: Azért, ha majd kezembe adja az Örökkévaló Zébachot és Czalmunnát, megcséplem húsotokat a pusztának töviseivel és a bogáncskórókkal.
Gideon replied, “[Because you said that], after Yahweh enables us to defeat Zebah and Zalmunna, we will return. And then we will make whips from thorns from the desert, and with them we will rip the flesh off your bones!”
8 Fölment onnan Penúél felé és beszélt hozzájuk hasonlóképpen; és feleltek neki Penúél emberei, a mint feleltek volt Szukkót emberei.
From there, Gideon [and his 300 men] went to Peniel and asked for food there, but the people gave him the same answer.
9 És szólt Penúél embereihez is, mondván: Midőn visszatérek békében, ledöntöm ezt a tornyot.
So he said to the men of Peniel, “After I defeat those kings, I will return and tear down this tower!”
10 Zébach és Czalmunna pedig Karkórban voltak és táboruk velük, mintegy tizenötezeren, mind a megmaradottak a Kelet fiainak egész táborából; az elesettek pedig százhúszezeren voltak, kardot rántók.
By that time, Zebah and Zalmunna had gone to Karkor [town] with 15,000 troops. They were all that were left of the armies that had come from the east. 120,000 of their men had already been killed.
11 És fölment Gideón a Sátorlakók utján, keletre Nóbachtól és Jogbehától és megverte a tábort, a tábor pedig biztonságban volt.
Gideon [and his men] went east along the road on which caravans travel. They went past Nobah and Jogbehah [villages] and arrived at the enemy camp by surprise.
12 Megfutamodtak Zébach és Czalmunna, ő meg űzőbe vette őket és elfogta Midján két királyát, Zébachot és Czalmunnát, az egész tábort pedig szétriasztotta.
Zebah and Zalmunna fled, but Gideon’s men pursued them and captured them and all their warriors.
13 Erre visszatért Gideón, Jóás fia a harczból Chéresz hágója felől.
After that, Gideon and his men [took Zebah and Zalmunna with them and] started to return, going through Heres Pass.
14 És elfogott egy fiút Szukkót emberei közül és kikérdezte; s fölírta számára Szukkót nagyjait és véneit: hetvenhét férfiút.
There he captured a young man from Succoth, and demanded that he write down the names of all of the leaders in the town. The young man wrote down seventy-seven names.
15 Odament Szukkót embereihez és mondta: Íme Zébach és Czalmunna, kik miatt gyaláztatok engem, mondván: vajon Zébach és Czalmunna tenyere máris kezedben van-e, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek.
Then Gideon and his men returned to Succoth and said to those leaders, “Here are Zebah and Zalmunna. When we were here before, you made fun of me and said ‘You have not [RHQ] caught Zebah and Zalmunna yet! After you catch them, we will give your exhausted men some food.’”
16 És vette a város véneit, meg a pusztának töviseit és a bogáncskórókat; s megfenyítette velük Szukkót embereit.
Then Gideon’s men took the town leaders and whipped them with whips made from briers from the desert, to teach them [that they deserved to be punished for not giving them any food].
17 Penúél tornyát pedig ledöntötte, és megölte a város embereit.
Then [they went to] Peniel and tore down the tower, and killed all the men in the town.
18 És szólt Zébachhoz és Czalmunnához: Milyenek voltak a férfiak, a kiket megöltetek a Tábóron? Mondták: Olyanok, mint te, egyaránt királyfiakhoz hasonlók.
Then Gideon said to Zebah and Zalmunna, “The men you killed near Tabor [Mountain], what did they look like?” They replied, “They were like you; they all looked like they were sons of a king.”
19 És mondta: Testvéreim, anyám fiai ők; él az Örökkévaló – ha életben hagyjátok vala őket, nem ölnélek meg titeket.
Gideon replied, “They were my brothers! Just as surely as Yahweh lives, I would not kill you if you had not killed them.”
20 És mondta elsőszülöttjének, Jéternek: Kelj föl, öld meg őket! De az ifjú nem rántotta ki kardját, mert félt, mert még fiatal volt.
Then he turned to his oldest son, Jether. He said to him, “Kill them!” But Jether was only a boy, and he was afraid, so he did not pull out his dagger [to kill them].
21 Erre mondták Zébach és Czalmunna: Kelj föl tenmagad és támadj reánk, mert a milyen a férfiú, olyan a vitézsége. Ekkor fölkelt Gideón és megölte Zébachot és Czalmunnát és elvette a tevéik nyakán levő holdacskákat.
Then Zebah and Zalmunna said to Gideon, “Do not ask a young boy to do the work that a man should do!” So Gideon killed both of them. Then he took the gold ornaments from the necks of their camels.
22 Szóltak Izraél emberei Gideónhoz: Uralkodjál rajtunk, te is, fiad is, fiadnak a fia is, mert megsegítettél minket Midján kezéből.
Then a group of Israeli men [came to] Gideon and said to him, “You be our ruler! [We want] you and your son and your grandsons [to] be our rulers, because you rescued us from the Midian army.”
23 Szólt hozzájuk Gideón: Nem fogok én uralkodni rajtatok s nem fog fiam uralkodni rajtatok; az Örökkévaló fog uralkodni rajtatok.
But Gideon replied, “No, I will not rule over you, and my son will not rule over you. Yahweh will rule over you.”
24 Akkor szólt hozzájuk Gideón: Hadd kérjek tőletek egy kérést, adjátok nekem kiki zsákmányolt gyűrűjét; mert arany gyűrűik voltak, mert ismaeliták voltak.
Then he said, “I request only one thing. I request that each of you give me one earring from the things you captured after the battle.” [All the men descended from Ishmael wore gold earrings.]
25 Mondták: Igenis, adjuk! Ekkor kiterítették a ruhát és rája dobta kiki a zsákmányolt gyűrűjét.
They replied, “We will be glad to give earrings to you!” So they spread a cloth [on the ground], and each man threw on it one gold earring that he had taken [from a man he had killed in the battle].
26 És volt az arany gyűrűk súlya, melyeket kért, ezerhétszáz arany, a holdacskákon, függőkön és bíbor ruhákon kívül, melyek Midján királyain voltak és a lánczokon kívül, melyek tevéik nyakán voltak.
The weight of all the earrings was (43 pounds/19.4 kg.). That did not include other things [that they gave to Gideon]—the other ornaments or the pendants or the clothes that the kings of Midian wore or the gold chains that were on the necks of their camels.
27 És elkészítette azt Gideón éfóddá és fölállította városában, Ofrában, s ott paráználkodott utána egész Izraél; így lett Gideónnak és házának tőrré.
Gideon made/decorated a sacred vest from the gold, and later he put it in his hometown, Ophrah. But soon the Israeli people started to worship the vest. So it became like a trap [MET] for the people, [causing them to worship it instead of worshiping only God].
28 S megalázkodott Midján Izraél fiai előtt és többé nem emelték fel fejüket; és nyugta volt az országnak negyven évig Gideón napjaiban.
That is how the Israelis defeated the people from Midian. The people of Midian did not become strong enough to attack Israel again. So while Gideon was alive, there was peace in the land for 40 years.
29 Elment Jerubbáal, Jóás fia és lakott a házában.
Gideon went back home to live there.
30 Gideónnak pedig volt hetven fia, kik ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki.
He had many wives, and they bore him seventy sons.
31 Ágyasa pedig, ki Sekhémben volt, szintén szült neki fiat és nevezte őt Abímélekhnek.
He also had a slave wife in Shechem [town], who bore him a son whom he named Abimelech.
32 És meghalt Gideón, Jóás fia, jó vénségben, és eltemették atyjának, Jóásnak sírjában, az abíezri Ofrában.
Gideon died when he was very old. They buried his body in the grave where his father Joash was buried, at Ophrah, in the land belonging to the descendants of Abiether.
33 És volt, midőn meghalt Gideón, újra paráználkodtak Izraél fiai a Báalok után és tették maguknak Báal-Berítet istenné.
But as soon as Gideon died, the Israelis [stopped worshiping God and started worshiping the images of the god Baal, like] [MET] adultresses [leave their husbands and go to sleep with other men]. They made a [statue of a] new god called Baal-Berith.
34 És nem emlékeztek meg Izraél fiai az Örökkévalóról, Istenükről, a ki őket megmentette mind az ellenségeik kezéből köröskörül.
They forgot about Yahweh, the one who had rescued them from all their enemies that surrounded them.
35 S nem cselekedtek szeretetet Jerubbáal-Gideón házával mindama jóhoz képest, melyet cselekedett Izraéllel.
And even though Gideon had done many good things for the Israelis, they were not kind to Gideon’s family.
