Jób 22
1 Felelt a Témánbeli Elifáz és mondta:
Respondens autem Eliphaz Themanites, dixit:
2 Istennek tesz-e hasznot az ember? Bizony önmagának tesz hasznot az eszes!
Numquid Deo potest comparari homo, etiam cum perfectæ fuerit scientiæ?
3 Érdeke van-e a Mindenhatónak abban, hogy igaz vagy, avagy nyeresége, hogy gáncstalanná teszed útaidat?
Qui prodest Deo si iustus fueris? aut quid ei confers si immaculata fuerit via tua?
4 Vajon istenfélelmed miatt fenyít-e meg téged, száll veled ítéletedre?
Numquid timens arguet te, et veniet tecum in iudicium,
5 Nemde nagy a te rosszaságod, s nincs vége bűneidnek!
Et non propter malitiam tuam plurimam, et infinitas iniquitates tuas?
6 Mert megzálogoltad testvéreidet ok nélkül, s a meztelenek ruháit lehúzod;
Abstulisti enim pignus fratrum tuorum sine causa, et nudos spoliasti vestibus.
7 nem adtál vizet inni az elbágyadtnak s az éhezőtől megvontad a kenyeret.
Aquam lasso non dedisti, et esurienti subtraxisti panem.
8 S az erős kar emberéé az ország s a nagytekintetű marad benne lakónak.
In fortitudine brachii tui possidebas terram, et potentissimus obtinebas eam.
9 Özvegyeket üresen bocsátottál el s az árvák karjai összezúzattak.
Viduas dimisisti vacuas, et lacertos pupillorum comminuisti.
10 Azért vannak körülötted tőrök, s rettegés rémít meg téged hirtelen.
Propterea circumdatus es laqueis, et conturbat te formido subita.
11 Vagy nem látod-e a sötétséget, a vízáradatot, mely téged elborít?
Et putabas te tenebras non visurum, et impetu aquarum inundantium non oppressum iri?
12 Nemde Isten az ég magasságában van, s nézd a csillagok tetejét, mily magasak!
An non cogitas quod Deus excelsior cælo sit, et super stellarum verticem sublimetur?
13 S te azt mondod: Mit tudhat Isten, vajon sűrű ködön keresztül ítélhet-e?
Et dicis: Quid enim novit Deus? et quasi per caliginem iudicat.
14 Felhő az ő rejteke s nem lát s az egek körén járkál.
Nubes latibulum eius, nec nostra considerat, et circa cardines cæli perambulat.
15 Vajon az őskor ösvényét követed-e, melyet tapostak a jogtalanság emberei?
Numquid semitam sæculorum custodire cupis, quam calcaverunt viri iniqui?
16 Kik megragadtattak idő előtt, folyammá omlott szét alapjuk;
Qui sublati sunt ante tempus suum, et fluvius subvertit fundamentum eorum:
17 kik azt mondták Istennek: távozz tőlünk, s hogy mit tehet nekik a Mindenható
Qui dicebant Deo: Recede a nobis: et quasi nihil posset facere Omnipotens, æstimabant eum:
18 holott ő megtöltötte házaikat jóval: de távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
Cum ille implesset domos eorum bonis, quorum sententia procul sit a me.
19 Látják az igazak s örülnek s az ártatlan gúnyolódik rajtuk:
Videbunt iusti, et lætabuntur, et innocens subsannabit eos.
20 bizony megsemmisült a mi támadónk, s a mi maradt tőlük, tűz emésztette meg!
Nonne succisa est erectio eorum, et reliquias eorum devoravit ignis?
21 Szegődjél csak hozzá s békéd lesz, az által jön reád a jó;
Acquiesce igitur ei, et habeto pacem: et per hæc habebis fructus optimos.
22 fogadj csak el szájából tant és vedd mondásait szívedbe.
Suscipe ex ore illius legem, et pone sermones eius in corde tuo.
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, fölépülsz, ha eltávolítsz jogtalanságot sátradból;
Si reversus fueris ad Omnipotentem, ædificaberis, et longe facies iniquitatem a tabernaculo tuo.
24 s porba helyezd az érczet s patakok kavicsába az Ófir-aranyat,
Dabit pro terra silicem, et pro silice torrentes aureos.
25 s legyen a Mindenható a te érczed s ragyogó ezüstöd neked:
Eritque Omnipotens contra hostes tuos, et argentum coacervabitur tibi.
26 akkor bizony a Mindenhatóban fogsz gyönyörködni s felemelheted Istenhez arczodat.
Tunc super Omnipotentem deliciis afflues, et elevabis ad Deum faciem tuam.
27 Fohászkodol hozzá s ő hallgat rád a fogadalmaidat megfizetheted.
Rogabis eum, et exaudiet te, et vota tua reddes.
28 A mely szóval határozol, az beteljesül neked, és útaid fölött világosság derült föl.
Decernes rem, et veniet tibi, et in viis tuis splendebit lumen.
29 Ha kit megaláztak s azt mondod: emelkedés! a lecsüggedt szeműt megsegíti ő;
Qui enim humiliatus fuerit, erit in gloria: et qui inclinaverit oculos, ipse salvabitur.
30 megmenti a nem ártatlant s megmenekül kezeid tisztasága által.
Salvabitur innocens, salvabitur autem in munditia manuum suarum.
