Jeremiás 48

1 Móábról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Jaj Nebó fölött, mert elpusztíttatott, szégyent vallott, bevétetett Kirjátájim, szégyent vallott Miszgáb és megrettent.

2 Nincs többé Móáb dicsősége, Chosbónban rosszat gondoltak ki ellene: gyertek, irtsuk ki, hogy ne legyen nemzet, te Madmén is megsemmisülsz, utánad megy a kard.

3 Hallatszik kiáltás Chórónájimból, pusztulás és nagy romlás.

4 Megtöretett Móáb, jajkiáltást hallattak a kicsinyei.

5 Mert Lúchít hágóján sírással sírva mennek föl, mert Chórónájim lejtőjén szorongva vészkiáltást hallottak.

6 Fussatok, mentsétek meg lelketeket; olyanok lesztek; mint a boróka a sivatagban.

7 Mert mivel bíztál műveidben és kincseidben, téged is meghódítnak; számkivetésbe költözik Kemós, papjai és nagyjai egyetemben.

8 És jön pusztító minden városra, egy város sem menekül meg: elvész a völgy és megsemmisül a rónaság, ahogy mondta az Örökkévaló.

9 Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállva elköltözzék; városai pusztulássá lesznek, nincs bennük lakó.

10 Átkozott, ki az Örökkévaló munkáját henyén végzi, és átkozott, ki vértől visszatartja kardját!

11 Gondtalan volt Móáb ifjúkorától fogva és nyugodt a seprűje fölött, nem ürítették ki edényből edénybe és számkivetésbe nem ment; azért megmaradt benne az íze, és illatja el nem változott.

12 Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és bocsátok rá felborítókat, hogy felborítsák: edényeit kiürítik és összezúzzák korsóikat.

13 És megszégyenül Móáb Kemós miatt, amint megszégyenült Izrael háza Bét-Él, az ő bizodalmuk miatt.

14 Hogyan mondhatjátok: hősök vagyunk és derék emberek a harcra!

15 Elpusztíttatott Móáb, városait megszállták és ifjainak java ledőlt mészárlásra, úgymond a király, Örökkévaló, seregek ura az ő neve.

16 Közel van Móáb balsorsa, hogy bekövetkezzék, és veszedelme siet nagyon.

17 Sajnálkozzatok rajta mind a körülötte levők és mind, akik nevét ismerik; mondjátok: mint töretett le a hatalmas bot, a díszes pálca!

18 Szállj le a dicsőségről és ülj szomjúságban Díbón leányának lakója, mert Móáb pusztítója szállt rád, elrontotta erősségeidet.

19 Az útra állj és tekints szét, Aróér lakója, kérdezd a futamodót és menekülőt, mondd meg: mi történt?

20 Szégyent vallott Móáb, bizony megrettent, jajgassatok és kiáltsatok; jelentsétek az Arnónnál, hogy Móáb elpusztíttatott.

21 És ítélet jött a rónaság földjére: Chólónra, Jahczára és Méfáatra;

22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátájimra:

23 Kirjátájimra, Bét Gámúlra és Bét-Meónra;

24 Keríjótra és Boczrára, meg mind a Móáb országának városaira, a távoliakra és a közeliekre.

25 Levágatott Móáb szarva és karja eltöretett, úgymond az Örökkévaló.

26 részegítsétek meg, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen, hogy odacsapjon Móáb az ő okádásába és ő is nevetséggé legyen.

27 Avagy nem nenevetségül volt-e neked Izrael, vajon tolvajok között érték-e rajt, hogy valahányszor beszéded volt róla, fejet csóváltál?

28 Hagyjátok el a városokat és tartózkodjatok a sziklában, Móáb lakói; és legyetek mint a galamb, mely az örvény szélének oldalain fészkel.

29 Hallottuk Móáb gőgjét, nagyon gőgös, büszkeségét, gőgjét, gőgösségét és szívének fennhéjázását.

30 Én ismerem, úgymond az Örökkévaló, dölyfösségét, az alaptalant, kérkedését s a mi alaptalant műveltek.

31 Ezért jajgatok Móáb miatt, és egész Móábért kiáltok; Kir-Chéresz emberei miatt nyögnek.

32 Jáezér siratásánál jobban siratlak téged, Szibma szőlőtője! Indáid túlmentek a tengeren, Jáezér tengeréig értek; gyümölcsszedésedre és szüretedre a pusztító esett rá.

33 Elvétetik öröm és ujjongás a termőföldről és Móáb országától, bort a présházakban megszüntettem, nem sajtolnak kurjantással; a kurjantás nem kurjantás.

34 A kiáltozó Chesbóntól Eleáléig, Jáhaczig hallatták hangjukat, Czóártól Chórónájimig, Eglat-Selísíjáig, mert Nimrim vizei is puszta helyekké lesznek.

35 És megszüntetek Móábnak, úgymond az Örökkévaló, olyat, aki magaslatra megy föl és istenének füstölögtet.

36 Azért fuvolaként búg a szívem Móábért, és szívem Chéresz emberei miatt fuvolaként búg, mivelhogy a vagyon, melyet szereztek, elveszett.

37 Mert minden fejen kopaszság és minden szakáll levágva, minden kezén vagdalások és a derékon zsák.

38 Mind a Móáb háztetőin és piacain csupa gyászolás; mert összetörtem Móábot, mint edényt, melyet nem kedvelnek, úgymond az Örökkévaló.

39 Mint rettent meg! Jajgassatok! Mint fordított Móáb hátat megszégyenülten! Így lesz nevetséggé Móáb és rettegéssé mind a körülötte levőknek.

40 Mert így szól az Örökkévaló: Íme sasként fog repülni és kiterjeszti szárnyait Móábra.

41 Bevétetett Keríót és a várak elfoglaltattak; s Móáb hőseinek szíve azon napon olyan lesz, mint a vajúdó asszony szíve.

42 És kiírtatik Móáb, hogy nép ne legyen, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen.

43 Remegés, örvény és tőr ellened Móáb lakója, úgymond az Örökkévaló.

44 Aki futamodik a remegés miatt, az örvénybe esik és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben, mert hozom rá, Móábra, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló.

45 Chesbón árnyékában megálltak erőtlenül a futamodók, mert tűz ment ki Chesbónból és láng Szíchón városából és megemésztette Móáb szélét és a zajongás fiainak fejetetejét.

46 Jaj neked Móab, elveszett Kemós népe, mert elvitettek fiaid a fogságba, leányaid rabságba.

47 De visszahozom Móáb foglyait a napok végén, úgymond az Örökkévaló. Idáig Móáb ítélete.