Ézsaiás 10

1 Jaj azoknak, kik jogtalan végzéseket végeznek és az irkálóknak, kik bajt irkáltak;

vae qui condunt leges iniquas et scribentes iniustitiam scripserunt

2 hogy elhajlítsák a törvénytől – a szegényeket és elrabolják népem nyomorúinak jogát! hogy az özvegyek az ő zsákmányuk legyenek és kifosszák az árvákat.

ut opprimerent in iudicio pauperes et vim facerent causae humilium populi mei ut essent viduae praeda eorum et pupillos diriperent

3 De mit fogtok tenni a büntetés napján és a vészben, mely messziről jön? Kihez futamodtok segítségért és hol hagyjátok dicsőségteket?

quid facietis in die visitationis et calamitatis de longe venientis ad cuius fugietis auxilium et ubi derelinquetis gloriam vestram

4 Ha csak foglyok között nem görnyednek, a megöltek között fognak elesni. Mindamellett nem fordult el haragja és egyre kinyújtva a keze!

ne incurvemini sub vinculo et cum interfectis cadatis super omnibus his non est aversus furor eius sed adhuc manus eius extenta

5 Oh Assúr, haragomnak vesszeje, fölindulásom bot az ő kezükben.

vae Assur virga furoris mei et baculus ipse in manu eorum indignatio mea

6 Istentelen nemzet ellen küldöm ki, haragvásom népe ellen rendelem, hogy zsákmányt zsákmányoljon és prédát – prédáljon és hogy eltapossa, mint az utcák sarát.

ad gentem fallacem mittam eum et contra populum furoris mei mandabo illi ut auferat spolia et diripiat praedam et ponat illum in conculcationem quasi lutum platearum

7 De ő nem így képzeli, és szíve nem így gondolja, hanem pusztítás van a szívében és kiirtása nem kevés nemzetnek.

ipse autem non sic arbitrabitur et cor eius non ita aestimabit sed ad conterendum erit cor eius et ad internicionem gentium non paucarum

8 Mert azt mondja: Nemde vezéreim egyaránt királyok!

dicet enim

9 Nemde olyan, mint Karkemís Kalnó, avagy nem mint Árpád-e Chamát, avagy nem mint Damaszkus-e Sómrón?

numquid non principes mei simul reges sunt numquid non ut Charchamis sic Chalanno et ut Arfad sic Emath numquid non ut Damascus sic Samaria

10 Amint elérte kezem a bálványnak királyságait, holott több a képük, mint Jeruzsálemnek és Sómrónnak –

quomodo invenit manus mea regna idoli sic et simulacra eorum de Hierusalem et de Samaria

11 nemde amint cselekedtem Sómrónnal és bálványaival, úgy cselekszem majd Jeruzsálemmel és bálványképeivel?

numquid non sicut feci Samariae et idolis eius sic faciam Hierusalem et simulacris eius

12 És lesz, midőn elvégzi az Úr egész művét Czión hegyén és Jeruzsálemben, megbüntetem Assúr királya kevély szívének gyümölcsét és fennhéjázó szemének dicsekvését.

et erit cum impleverit Dominus cuncta opera sua in monte Sion et in Hierusalem visitabo super fructum magnifici cordis regis Assur et super gloriam altitudinis oculorum eius

13 Mert azt mondta: Kezem erejével cselekedtem, és bölcsességemmel, mert eszes vagyok; eltávolítottam a népek határait és kincseiket fosztogattam, és hatalmasként lerántok trónon ülőket.

dixit enim in fortitudine manus meae feci et in sapientia mea intellexi et abstuli terminos populorum et principes eorum depraedatus sum et detraxi quasi potens in sublime residentes

14 És elérte kezem mint fészket a népek vagyonát és mint fölszednek elhagyott tojásokat, úgy az egész földet fölszedtem én és nem volt, ki szárnyát mozgatná, száját kinyitná és csipogna.

et invenit quasi nidum manus mea fortitudinem populorum et sicut colliguntur ova quae derelicta sunt sic universam terram ego congregavi et non fuit qui moveret pinnam et aperiret os et ganniret

15 Vajon dicsekszik-e a fejsze annak ellenében, ki vele vág, avagy büszkélkedhetik-e a fűrész annak ellenében, ki forgatja? Mintha forgatná a bot azt, ki fölemeli, mintha fölemelné a pálca azt, ki nem fa!

numquid gloriabitur securis contra eum qui secat in ea aut exaltabitur serra contra eum a quo trahitur quomodo si elevetur virga contra levantem se et exaltetur baculus qui utique lignum est

16 Ezért bocsát az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, kövéreire soványságot és dicsősége alatt égés fog égni, mint tűznek égése.

propter hoc mittet Dominator Deus exercituum in pinguibus eius tenuitatem et subtus gloriam eius succensa ardebit quasi conbustio ignis

17 És lesz Izrael világossága tűzzé és az ő szentje lánggá, és gyújt és megemészti tövisét s gazát egy napon.

et erit lumen Israhel in igne et Sanctus eius in flamma et succendetur et devorabitur spina eius et vepres in die una

18 És erdejének és termőföldjének dicsőségét lelkestől testestől megsemmisíti, és lesz mint mikor senyved a sorvadó.

et gloria saltus eius et Carmeli eius ab anima usque ad carnem consumetur et erit terrore profugus

19 És erdeje fáinak maradéka csekély számú lesz, egy fiú is fölírhatja.

et reliquiae ligni saltus eius pro paucitate numerabuntur et puer scribet eos

20 És lesz ama napon, nem fog többé Izrael maradéka és Jákob házának menekült része arra támaszkodni, aki megveri, hanem támaszkodik az Örökkévalóra, Izrael szentjére igazán.

et erit in die illa non adiciet residuum Israhel et hii qui fugerint de domo Iacob inniti super eo qui percutit eos sed innitetur super Dominum Sanctum Israhel in veritate

21 Maradék tér meg, Jákob maradéka, a hatalmas Istenhez.

reliquiae convertentur reliquiae inquam Iacob ad Deum fortem

22 Mert ha néped Izrael olyan volna, mint a tenger fövénye, maradék tér meg közüle: végpusztulás elhatározva, áradozva igazsággal.

si enim fuerit populus tuus Israhel quasi harena maris reliquiae convertentur ex eo consummatio adbreviata inundabit iustitiam

23 Mert végezve van és elhatározva; az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura cselekszi az egész földön.

consummationem enim et adbreviationem Dominus Deus exercituum faciet in medio omnis terrae

24 Ezért így szól az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura: Ne félj népem, Czión lakója, Assúrtól, aki vesszővel ver téged és botját emeli ellened Egyiptom módjára.

propter hoc haec dicit Dominus Deus exercituum noli timere populus meus habitator Sion ab Assur in virga percutiet te et baculum suum levabit super te in via Aegypti

25 Mert még egy kevés – és vége van a felindulásnak és haragom elenyésztésükre fordul.

adhuc enim paululum modicumque et consummabitur indignatio et furor meus super scelus eorum

26 És támaszt ellene az Örökkévaló, a seregek ura, ostort, amilyen volt Midján veresége Oréb szikláján; és botját a tenger fölé emeli Egyiptom módjára.

et suscitabit super eum Dominus exercituum flagellum iuxta plagam Madian in petra Oreb et virgam suam super mare et levabit eam in via Aegypti

27 És lesz ama napon, eltávozik terhe hátadról és járma nyakadról és széttöretik a járom kövérség miatt.

et erit in die illa auferetur onus eius de umero tuo et iugum eius de collo tuo et conputrescet iugum a facie olei

28 Jött Ajjátba, átvonult Migrónon; Mikhmásban hagyja podgyászát.

veniet in Aiath transibit in Magron apud Machmas commendabit vasa sua

29 Átmentek a szoroson, Gébában tértek hálásra; megremegett Ráma, Gibeát-Sául megfutamodott.

transierunt cursim Gabee sedes nostra obstipuit Rama Gabaath Saulis fugit

30 Csendítsd meg hangodat Gallim leánya, figyelj Lajsa, szegény Anátót.

hinni voce tua filia Gallim adtende Laisa paupercula Anathoth

31 Elköltözött Madména, Gébím lakói menekültek.

migravit Medemena habitatores Gebim confortamini

32 Még e napon kell megállnia Nóbbán, fölemeli kezét Czión leányának hegye, Gyereuzsálem dombja ellen.

adhuc dies est ut in Nob stetur agitabit manum suam super montem filiae Sion collem Hierusalem

33 Íme az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, letöri a felső, gallyakat rettentő erővel és a magas termetűek kivágatnak és a kiemelkedők megalacsonyodnak.

ecce Dominator Dominus exercituum confringet lagunculam in terrore et excelsi statura succidentur et sublimes humiliabuntur

34 És leüti az erdő sűrűjét vassal és a Libanon hatalmas által dől el.

et subvertentur condensa saltus ferro et Libanus cum excelsis cadet