1 Mózes 35

1 És mondta Isten Jákobnak: Kerekedj fel, menj fel Bész-Élbe és lakjál ott; és készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, midőn menekültél Ézsau, a te testvéred elől.

And God said to Jacob, Go up now to Beth-el and make your living-place there: and put up an altar there to the God who came to you when you were in flight from your brother Esau.

2 És Jákob mondta házának és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, melyek közepettetek vannak, tisztuljatok meg és váltsatok ruhát,

Then Jacob said to all his people, Put away the strange gods which are among you, and make yourselves clean, and put on a change of clothing:

3 hogy fölkerekedjünk és fölmenjünk Bész-Élbe; és készítek ott oltárt az Istennek, aki meghallgatott engem szorultságom napján és velem volt az úton, melyen jártam.

And let us go up to Beth-el: and there I will make an altar to God, who gave me an answer in the day of my trouble, and was with me wherever I went.

4 És átadták Jákobnak mind az idegen isteneket, melyek kezükben voltak és a karikákat, melyek füleikben voltak; Jákob pedig elrejtette azokat a tölgyfa alatt, mely Sechemnél volt.

Then they gave to Jacob all the strange gods which they had, and the rings which were in their ears; and Jacob put them away under the holy tree at Shechem.

5 És elvonultak; és volt Istentől való rettegés a városokon, melyek körülöttük voltak és nem üldözték Jákob fiait.

So they went on their journey: and the fear of God was on the towns round about, so that they made no attack on the sons of Jacob.

6 Jákob pedig elérkezett Lúzba, mely Kánaán országában van, az Bész-Él; ő és az egész nép, mely vele volt.

And Jacob came to Luz in the land of Canaan (which is the same as Beth-el), he and all his people.

7 És épített ott oltárt és elnevezte a helyet: Bész-Él Istene, mert ott nyilatkozott meg neki Isten, midőn menekült az ő testvére elől.

And there he made an altar, naming the place El-beth-el: because it was there he had the vision of God when he was in flight from his brother.

8 És meghalt Debóra, Rebeka dajkája és eltemették Bész-Élen alól, a tölgyfa alatt és elnevezte azt: Állón-Bóchúsznak (Sírás-tölgye).

And Deborah, the servant who had taken care of Rebekah from her birth, came to her end, and was put to rest near Beth-el, under the holy tree: and they gave it the name of Allon-bacuth.

9 És megjelent Isten Jákobnak újra, midőn jött Páddán-Áromból, és megáldotta őt.

Now when Jacob was on his way from Paddan-aram, God came to him again and, blessing him, said,

10 Mondta neki Isten: A te neved Jákob; ne neveztessék a te neved többé Jákobnak, hanem Izrael legyen a te neved. És elnevezte őt Izraelnek.

Jacob is your name, but it will be so no longer; from now your name will be Israel; so he was named Israel.

11 És mondta neki Isten: Én vagyok Isten, a Mindenható! Szaporodjál és sokasodjál, nemzet és nemzetek gyülekezete lesz belőled és királyok származnak ágyékaidból.

And God said to him, I am God, the Ruler of all: be fertile, and have increase; a nation, truly a group of nations, will come from you, and kings will be your offspring;

12 Az országot pedig, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked fogom adni, és magzatodnak utánad fogom adni az országot.

And the land which I gave to Abraham and Isaac, I will give to you; and to your seed after you I will give the land.

13 És fölszállt tőle Isten azon a helyen, ahol beszélt vele.

Then God went up from him in the place where he had been talking with him.

14 Jákob pedig fölállított oszlopot, azon a helyen, ahol beszélt vele, kőoszlopot és öntött rá italáldozatot és öntött rá olajat.

And Jacob put up a pillar in the place where he had been talking with God, and put a drink offering on it, and oil.

15 És elnevezte Jákob a helyet, ahol beszélt vele Isten, Bész-Élnek.

And he gave to the place where God had been talking with him, the name of Beth-el.

16 És elindultak Bész-Élből, de még egy dűlő volt, hogy elérkezzenek Efroszba; akkor szült Ráchel, de nehezen szült.

So they went on from Beth-el; and while they were still some distance from Ephrath, the pains of birth came on Rachel and she had a hard time.

17 És volt, midőn nehezen szült, mondta neki a szülésznő: Ne félj, mert ez is fiad neked.

And when her pain was very great, the woman who was helping her said, Have no fear; for now you will have another son.

18 És volt, midőn elszállt lelke, mert meghalt, elnevezte Ben-Óninak (nyomorúság fia); atyja pedig nevezte Benjáminnak.

And in the hour when her life went from her (for death came to her), she gave the child the name Ben-oni: but his father gave him the name of Benjamin.

19 Ráchel meghalt és eltemették az Efroszba vezető úton, az Bész-Lechem.

So Rachel came to her end and was put to rest on the road to Ephrath (which is Beth-lehem).

20 És fölállított Jákob oszlopot a sírja fölött, az Ráchel sírjának oszlopa a mai napig.

And Jacob put up a pillar on her resting-place; which is named, The Pillar of the resting-place of Rachel, to this day.

21 És elvonult Izrael és felütötte sátorát Migdol-Éderen túl.

And Israel went journeying on and put up his tents on the other side of the tower of the flock.

22 És volt, midőn Izrael lakott abban az országban, ment Rúbén és elvette Bilhót, atyjának ágyasát és Izrael meghallotta. – Jákob fiai pedig voltak tizenketten.

Now while they were living in that country, Reuben had connection with Bilhah, his father's servant-woman: and Israel had news of it.

23 Léa fiai: Jákob elsőszülöttje Rúbén, Simon, Lévi, Júda, Isszáchár és Zebúlun.

Now Jacob had twelve sons: the sons of Leah: Reuben, Jacob's first son, and Simeon and Levi and Judah and Issachar and Zebulun;

24 Ráchel fiai: József és Benjámin.

The sons of Rachel: Joseph and Benjamin;

25 Bilhó, Ráchel szolgálójának fiai: Dán és Náftáli.

The sons of Bilhah, Rachel's servant: Dan and Naphtali;

26 Zilpó, Léa szolgálójának fiai: Gád és Ásér; ezek Jákob fiai, akik születtek neki Páddán-Áromban.

The sons of Zilpah, Leah's servant: Gad and Asher; these are the sons whom Jacob had in Paddan-aram.

27 És elérkezett Jákob Izsákhoz, az ő atyjához Mámréba, Kirjász-Árbába, az Hebrón, ahol tartózkodott Ábrahám és Izsák.

And Jacob came to his father Isaac at Mamre, at Kiriath-arba, that is, Hebron, where Abraham and Isaac had been living.

28 És voltak Izsák napjai: száznyolcvan év,

And Isaac was a hundred and eighty years old.

29 És kimúlt Izsák, meghalt és eltakaríttatott népéhez, öregen és telve napokkal; és eltemették őt Ézsau és Jákob, az ő fiai.

Then Isaac came to his end and was put to rest with his father's people, an old man after a long life: and Jacob and Esau, his sons, put him in his last resting-place.