1 Mózes 14

1 És történt Ámrofelnek, Sineor királyának, Árjóchnak, Elloszor királyának, Kedorloómernek, Élom királyának és Szideolnak, Gójim királyának napjaiban,

2 háborút viseltek Bera, Szodoma királya, Birsó, Goromorrha királya, Síneov, Ádmo királya, Seméver, Cevójim királya és Bela – az Cóar – királya ellen.

3 Mindezek egyesültek Sziddim völgyében, az a Sóstenger.

4 Tizenkét évig szolgálták Kedorloómert, de a tizenharmadik évben föllázadtak.

5 A tizennegyedik évben pedig eljött Kedorloómer, meg a királyok, akik vele voltak és megverték Refóimot Ásterósz-Kárnájimban és a Zuzimot Homban, és az Émimet Sóvé-Kirjoszojimban,

6 és a Chórit az ő hegységükön, Széiren, Él-Póronig, mely a puszta mellett van.

7 És visszatérvén elérkeztek Én-Mispothoz, az Kodés és leverték az Amáléki egész földjét és az Emórit is, aki Chácecón-Tomorban lakott.

8 Ekkor kivonult Szodoma királya, Gomorrha királya; Ádmo királya, Cevójim királya és Béla – az Cóár – királya és sorakoztak ellenük csatára a Sziddim völgyében;

9 Kedorloómer, Élom királya, Szideol, Gójim királya, Ámrófel, Sineor királya és Árjóch, Eloszor királya ellen: négy király öt ellen.

10 A Sziddim völgye pedig csupa gyantagödör volt; és menekülte Szodoma meg Gomorrha királyai és beleestek oda, a megmaradottak pedig a hegységbe menekültek.

11 Elvitték minden vagyonát Szodomának és Gomorrhának, minden eleségüket és elmentek.

12 Elvitték Lótot – Ávrom testvérfiát – és vagyonát és elmentek; ő ugyanis Szodomában lakott.

13 És jött egy menekülő és tudtára adta Ávromnak, az ivrinek; ő pedig lakott Mámré tölgyeinél, az emóriénél, aki Eskól és Ónér fivére volt, és ők Ávrom szövetségesei voltak.

14 Midőn meghallotta Ávrom, hogy fogságba esett az ő atyafia, fölfegyverezte begyakorlott szolgáit, háza szülötteit, háromszáztizennyolcat és üldözte őket Donig.

15 És megoszolván rájuk támadt éjszaka, ő és az ő szolgái, megverte őket és üldözte őket Chóvóig, mely Damaszkusztól balra van.

16 És visszavitte mind a vagyont; és Lótot, az ő atyafiát is, meg annak vagyonát visszavitte, meg az asszonyokat és a népet is.

17 És kijött ő elébe Szodoma királya, miután ő visszatért megvervén Kedorloómert és a királyokat, akik vele voltak, Sové völgyében, az a király völgye.

18 És Málki-Cedek, Solém királya kenyeret és bort vitt ki; ő ugyanis papja volt a fölséges Istennek.

19 És megáldotta őt és mondta: Áldott legyen Ávrom a fölséges Istentől, aki teremtője égnek és földnek.

20 És áldott legyen a fölséges Isten, ki átszolgáltatta elleneidet kezedbe! És adott neki (Ávrom) tizedet mindenből.

21 És mondta Szodoma királya Ávromnak: Add nekem: személyeket, a vagyont pedig vedd magadnak.

22 És mondta Ávrom Szodoma királyának: Fölemeltem kezemet az Örökkévalóhoz, a fölséges Istenhez, aki teremtője égnek és földnek,

23 hogy egy szál fonáltól a sarukötőig, hogy semmit el nem veszek mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én tettem gazdaggá Ávromot.

24 Nekem semmit! Csak amit megettek a legények és ama férfiak részét, akik velem mentek: Ónér, Eskól és Mámré, ők vegyék el az ő részüket.