Prédikátor 7

1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.

melius est nomen bonum quam unguenta pretiosa et dies mortis die nativitatis

2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.

melius est ire ad domum luctus quam ad domum convivii in illa enim finis cunctorum admonetur hominum et vivens cogitat quid futurum sit

3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.

melior est ira risu quia per tristitiam vultus corrigitur animus delinquentis

4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.

cor sapientium ubi tristitia est et cor stultorum ubi laetitia

5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;

melius est a sapiente corripi quam stultorum adulatione decipi

6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -

quia sicut sonitus spinarum ardentium sub olla sic risus stulti sed et hoc vanitas

7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.

calumnia conturbat sapientem et perdet robur cordis illius

8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.

melior est finis orationis quam principium melior est patiens arrogante

9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.

ne velox sis ad irascendum quia ira in sinu stulti requiescit

10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!

ne dicas quid putas causae est quod priora tempora meliora fuere quam nunc sunt stulta est enim huiuscemodi interrogatio

11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.

utilior est sapientia cum divitiis et magis prodest videntibus solem

12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.

sicut enim protegit sapientia sic protegit pecunia hoc autem plus habet eruditio et sapientia quod vitam tribuunt possessori suo

13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?

considera opera Dei quod nemo possit corrigere quem ille despexerit

14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.

in die bona fruere bonis et malam diem praecave sicut enim hanc sic et illam fecit Deus ut non inveniat homo contra eum iustas querimonias

15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.

haec quoque vidi in diebus vanitatis meae iustus perit in iustitia sua et impius multo vivit tempore in malitia sua

16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?

noli esse iustus multum neque plus sapias quam necesse est ne obstupescas

17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?

ne impie agas multum et noli esse stultus ne moriaris in tempore non tuo

18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.

bonum est te sustentare iustum sed et ab illo ne subtrahas manum tuam quia qui Deum timet nihil neglegit

19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.

sapientia confortabit sapientem super decem principes civitatis

20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.

non est enim homo iustus in terra qui faciat bonum et non peccet

21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.

sed et cunctis sermonibus qui dicuntur ne accommodes cor tuum ne forte audias servum tuum maledicentem tibi

22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.

scit enim tua conscientia quia et tu crebro maledixisti aliis

23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!

cuncta temptavi in sapientia dixi sapiens efficiar et ipsa longius recessit a me

24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?

multo magis quam erat et alta profunditas quis inveniet eam

25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.

lustravi universa animo meo ut scirem et considerarem et quaererem sapientiam et rationem et ut cognoscerem impietatem stulti et errorem inprudentium

26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.

et inveni amariorem morte mulierem quae laqueus venatorum est et sagena cor eius vincula sunt manus illius qui placet Deo effugiet eam qui autem peccator est capietur ab illa

27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.

ecce hoc inveni dicit Ecclesiastes unum et alterum ut invenirem rationem

28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.

quam adhuc quaerit anima mea et non inveni virum de mille unum repperi mulierem ex omnibus non inveni

29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.

solummodo hoc inveni quod fecerit Deus hominem rectum et ipse se infinitis miscuerit quaestionibus quis talis ut sapiens est et quis cognovit solutionem verbi