Prédikátor 10

1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.

muscae morientes perdunt suavitatem unguenti pretiosior est sapientia et gloria parva ad tempus stultitia

2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.

cor sapientis in dextera eius et cor stulti in sinistra illius

3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.

sed et in via stultus ambulans cum ipse insipiens sit omnes stultos aestimat

4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.

si spiritus potestatem habentis ascenderit super te locum tuum ne dimiseris quia curatio cessare faciet peccata maxima

5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:

est malum quod vidi sub sole quasi per errorem egrediens a facie principis

6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.

positum stultum in dignitate sublimi et divites sedere deorsum

7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.

vidi servos in equis et principes ambulantes quasi servos super terram

8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.

qui fodit foveam incidet in eam et qui dissipat sepem mordebit eum coluber

9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.

qui transfert lapides adfligetur in eis et qui scindit ligna vulnerabitur ab eis

10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.

si retunsum fuerit ferrum et hoc non ut prius sed hebetatum erit multo labore exacuatur et post industriam sequitur sapientia

11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.

si mordeat serpens in silentio nihil eo minus habet qui occulte detrahit

12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;

verba oris sapientis gratia et labia insipientis praecipitabunt eum

13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.

initium verborum eius stultitia et novissimum oris illius error pessimus

14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?

stultus verba multiplicat ignorat homo quid ante se fuerit et quod post futurum est quis illi poterit indicare

15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.

labor stultorum adfliget eos qui nesciunt in urbem pergere

16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!

vae tibi terra cuius rex est puer et cuius principes mane comedunt

17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.

beata terra cuius rex nobilis est et cuius principes vescuntur in tempore suo ad reficiendum et non ad luxuriam

18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.

in pigritiis humiliabitur contignatio et in infirmitate manuum perstillabit domus

19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.

in risu faciunt panem ac vinum ut epulentur viventes et pecuniae oboedient omnia

20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.

in cogitatione tua regi ne detrahas et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti quia avis caeli portabit vocem tuam et qui habet pinnas adnuntiabit sententiam