< Κατα Ματθαιον 5 >

1 Ἰδὼν δὲ τοὺς ὄχλους, ἀνέβη εἰς τὸ ὄρος· καὶ καθίσαντος αὐτοῦ, προσῆλθον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ·
A Yeshu bhakaabhonanjeje bhandunji bhabhagwinji, gubhakwelile pa shitumbi gubhatemi. Bhaajiganywa bhabho gubhaajendelenje,
2 καὶ ἀνοίξας τὸ στόμα αὐτοῦ, ἐδίδασκεν αὐτούς, λέγων,
nabhalabho gubhatandwibhe kwaajiganyanga bhalinkuti.
3 Μακάριοι οἱ πτωχοὶ τῷ πνεύματι· ὅτι αὐτῶν ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.
Mbaya bhaalaganga mmitima jabhonji, pabha Upalume gwa Kunnungu gwabhonji.
4 Μακάριοι οἱ πενθοῦντες· ὅτι αὐτοὶ παρακληθήσονται.
Mbaya bhainjikenje, pabha shibhaangalaywanje.
5 Μακάριοι οἱ πρᾳεῖς· ὅτι αὐτοὶ κληρονομήσουσι τὴν γῆν.
Mbaya bhaitimalikenje, pabha shibhapegwanje shilambo.
6 Μακάριοι οἱ πεινῶντες καὶ διψῶντες τὴν δικαιοσύνην· ὅτι αὐτοὶ χορτασθήσονται.
Mbaya bhakwetenje lilaka na lokolila tenda ibhapinga a Nnungu, pabha shibhatendanje.
7 Μακάριοι οἱ ἐλεήμονες· ὅτι αὐτοὶ ἐλεηθήσονται.
Mbaya bhakwetenje shiya, pabha a Nnungu shibhaabhonelanje shiya.
8 Μακάριοι οἱ καθαροὶ τῇ καρδίᾳ· ὅτι αὐτοὶ τὸν Θεὸν ὄψονται.
Mbaya bhakwetenje ng'aniyo ya mmbone mmitima jabhonji, pabha shibhaabhonanje a Nnungu.
9 Μακάριοι οἱ εἰρηνοποιοί· ὅτι αὐτοὶ υἱοὶ Θεοῦ κληθήσονται.
Mbaya bhaaloleyanga ulele, pabha shibhashemwanje bhana bha a Nnungu.
10 Μακάριοι οἱ δεδιωγμένοι ἕνεκεν δικαιοσύνης· ὅτι αὐτῶν ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.
Mbaya bhaapotekwanga kwa ligongo lya tenda ibhapinga a Nnungu, pabha Upalume gwa Kunnungu gwabhonji.
11 Μακάριοί ἐστε, ὅταν ὀνειδίσωσιν ὑμᾶς καὶ διώξωσι, καὶ εἴπωσι πᾶν πονηρὸν ῥῆμα καθ᾿ ὑμῶν ψευδόμενοι, ἕνεκεν ἐμοῦ.
“Mbaya mmanganyanji bhandunji bhantukanangaga na kumpotekanga na kunnambililanga kila indu yangali ya mmbone kwa ligongo lyangu nne.
12 Χαίρετε καὶ ἀγαλλιᾶσθε, ὅτι ὁ μισθὸς ὑμῶν πολὺς ἐν τοῖς οὐρανοῖς· οὕτω γὰρ ἐδίωξαν τοὺς προφήτας τοὺς πρὸ ὑμῶν.
Mwiinonyelanje na angalila pabha upo yenunji yaigwinji kunnungu. Ni nnepeyo shibhaapotekenje ashinkulondola bha a Nnungu bhukala, nkanabhe bhelekwanga.
13 Ὑμεῖς ἐστε τὸ ἅλας τῆς γῆς· ἐὰν δὲ τὸ ἅλας μωρανθῇ, ἐν τίνι ἁλισθήσεται; Εἰς οὐδὲν ἰσχύει ἔτι, εἰ μὴ βληθῆναι ἔξω καὶ καταπατεῖσθαι ὑπὸ τῶν ἀνθρώπων.
“Mmanganyanji mbuti nnjete ja shilambolyo! Nnjete jikanonye jitagwe nndi jinonye kabhili? Jikapwaa kabhili, ikabhe kujawa palanga jilibhatwe na bhandunji.
14 Ὑμεῖς ἐστε τὸ φῶς τοῦ κόσμου· οὐ δύναται πόλις κρυβῆναι ἐπάνω ὄρους κειμένη·
“Mmanganyanji mbuti shilangaya sha shilambolyo! Mbuti shilangaya sha shilambo shili pa shitumbi shikaishika.
15 οὐδὲ καίουσι λύχνον καὶ τιθέασιν αὐτὸν ὑπὸ τὸν μόδιον, ἀλλ᾿ ἐπὶ τὴν λυχνίαν, καὶ λάμπει πᾶσι τοῖς ἐν τῇ οἰκίᾳ.
Wala bhandu bhakakoleyanga kandili niunishila lidebhe, ikabheje pabhika panani mesha jaamulishilanje bhowe bhalinginji nnyumba.
16 Οὕτω λαμψάτω τὸ φῶς ὑμῶν ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ὅπως ἴδωσιν ὑμῶν τὰ καλὰ ἔργα, καὶ δοξάσωσι τὸν πατέρα ὑμῶν τὸν ἐν τοῖς οὐρανοῖς.
Nneyo peyo shilangaya shenunji shilangaye pa bhandunji, nkupinga bhaibhonanje itendi yenunji ya mmbone, bhaakuyanje Ainabhenunji bhali kunnungu.
17 Μὴ νομίσητε ὅτι ἦλθον καταλῦσαι τὸν νόμον ἢ τοὺς προφήτας· οὐκ ἦλθον καταλῦσαι ἀλλὰ πληρῶσαι.
“Nnaganishiyanje kuti njikwiya angabhanya Shalia ya a Musha na majiganyo ga ashinkulondola bha a Nnungu. Nangaika kuangabhanya, ikabhe kuumalishiya.
18 Ἀμὴν γὰρ λέγω ὑμῖν, ἕως ἂν παρέλθῃ ὁ οὐρανὸς καὶ ἡ γῆ, ἰῶτα ἓν ἢ μία κεραία οὐ μὴ παρέλθῃ ἀπὸ τοῦ νόμου, ἕως ἂν πάντα γένηται.
Kweli ngunakummanjilanga, mpaka kunnungu na shilambolyo pushiipitepo, shakwa nkali shishoko sha shalia shipinga shoywa mpaka gowe pushigamalile.
19 Ὃς ἐὰν οὖν λύσῃ μίαν τῶν ἐντολῶν τούτων τῶν ἐλαχίστων, καὶ διδάξῃ οὕτω τοὺς ἀνθρώπους, ἐλάχιστος κληθήσεται ἐν τῇ βασιλείᾳ τῶν οὐρανῶν· ὃς δ᾿ ἂν ποιήσῃ καὶ διδάξῃ, οὗτος μέγας κληθήσεται ἐν τῇ βασιλείᾳ τῶν οὐρανῶν.
Bhai, jojowe akaakunda nkali amuli jimo jili jajishoko punda yowe, nikwaajiganyanga bhananji bhanakundanje, jwenejo shaabhe jwanshoko Muupalume gwa Kunnungu. Ikabheje jwene shaakunde shalia nikwaajiganyanga bhananji kukunda shalia, jwenejo shaabhe jwankulungwa Muupalume gwa Kunnungu.
20 Λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι ἐὰν μὴ περισσεύσῃ ἡ δικαιοσύνη ὑμῶν πλεῖον τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων, οὐ μὴ εἰσέλθητε εἰς τὴν βασιλείαν τῶν οὐρανῶν.
Kwa nneyo ngunakummalanjilanga, aki jenunji ibhaga jikapunde ja Ashimapalishayo na bhaajiganya bha Shalia, ngu, nkajinjilanga Muupalume gwa Kunnungu.
21 Ἠκούσατε ὅτι ἐρρέθη τοῖς ἀρχαίοις, Οὐ φονεύσεις· ὃς δ᾿ ἂν φονεύσῃ, ἔνοχος ἔσται τῇ κρίσει·
“Mpilikenenje bhanyikala bhashinkulugulilwanga, ‘Nnabhulaje! Shabhulajejo shapate ukumu.’
22 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ ὀργιζόμενος τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ εἰκῇ ἔνοχος ἔσται τῇ κρίσει· ὃς δ᾿ ἂν εἴπῃ τῷ ἀδελφῷ αὐτοῦ, Ῥακά, ἔνοχος ἔσται τῷ συνεδρίῳ· ὃς δ᾿ ἂν εἴπῃ, Μωρέ, ἔνοχος ἔσται εἰς τὴν γέενναν τοῦ πυρός. (Geenna g1067)
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, jojowe akuntumbalila mpwakwe shaukumulwe, akunnyegaya mpwakwe shapelekwe ku lukumbi kuukumulwa. Na akunshema mpwakwe nngumba anapinjikwa kuleshelwa pa moto gwa ku Jeanamu. (Geenna g1067)
23 Ἐὰν οὖν προσφέρῃς τὸ δῶρόν σου ἐπὶ τὸ θυσιαστήριον, κἀκεῖ μνησθῇς ὅτι ὁ ἀδελφός σου ἔχει τι κατὰ σοῦ,
“Bhai, monaga nnipinga shoya mbepei yenu pa shitala, nikumbushila kuti mpwenu ashikola mpwai na mmwe,
24 ἄφες ἐκεῖ τὸ δῶρόν σου ἔμπροσθεν τοῦ θυσιαστηρίου, καὶ ὕπαγε, πρῶτον διαλλάγηθι τῷ ἀδελφῷ σου, καὶ τότε ἐλθὼν πρόσφερε τὸ δῶρόν σου.
nneshe mbepei yenu pa shitala, nkatandubhe kulundana naka mpwenu, kungai mmuje nshoye mbepei yenu.
25 Ἴσθι εὐνοῶν τῷ ἀντιδίκῳ σου ταχύ, ἕως ὅτου εἶ ἐν τῇ ὁδῷ μετ᾿ αὐτοῦ, μήποτέ σε παραδῷ ὁ ἀντίδικος τῷ κριτῇ, καὶ ὁ κριτής σε παραδῷ τῷ ὑπηρέτῃ, καὶ εἰς φυλακὴν βληθήσῃ.
“Shangupe mpatane naka mmagongo nnjenu nninginji mumpanda nkanabhe ika ku bhaukumula. Nkupinga mmagongo nnjenujo anampeleshe kubhaukumula, na bhaukumula nikunkamuya ku bhalinda bhantabhanje.
26 Ἀμὴν λέγω σοι, οὐ μὴ ἐξέλθῃς ἐκεῖθεν, ἕως ἂν ἀποδῷς τὸν ἔσχατον κοδράντην.
Kweli ngunakummalanjila, nkakopoka mwenemo mpaka pushinnipe mmbiya yowe.
27 Ἠκούσατε ὅτι ἐρρέθη τοῖς ἀρχαίοις, Οὐ μοιχεύσεις·
“Mpilikenenje kuti bhandunji bhashinkulugulilwanga, ‘Nnalabhelabhe!’
28 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ βλέπων γυναῖκα πρὸς τὸ ἐπιθυμῆσαι αὐτῆς ἤδη ἐμοίχευσεν αὐτὴν ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτοῦ.
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, jojowe akunnola jwankongwe kwa kunnokolila, muntima gwakwe alebhelebhe najo.
29 Εἰ δὲ ὁ ὀφθαλμός σου ὁ δεξιὸς σκανδαλίζει σε, ἔξελε αὐτὸν καὶ βάλε ἀπὸ σοῦ· συμφέρει γάρ σοι ἵνα ἀπόληται ἓν τῶν μελῶν σου, καὶ μὴ ὅλον τὸ σῶμά σου βληθῇ εἰς γέενναν. (Geenna g1067)
Bhai, monaga liyo lyenu lya kunnilo linnebhiyaga, nnikolotole nkajae kwaatalika. Mbaya shiobhe shibhalo shimo pa shiilu shenu, nngalingana shiilu shenu showe kujawa pa moto gwa ku Jeanamu. (Geenna g1067)
30 Καὶ εἰ ἡ δεξιά σου χεὶρ σκανδαλίζει σε, ἔκκοψον αὐτὴν καὶ βάλε ἀπὸ σοῦ· συμφέρει γάρ σοι ἵνα ἀπόληται ἓν τῶν μελῶν σου, καὶ μὴ ὅλον τὸ σῶμά σου βληθῇ εἰς γέενναν. (Geenna g1067)
Monaga nkono nnilo gwenu unnebhiyaga, nngukate nkaujae kwaatalika. Mbaya shiobhe shibhalo shimo pa shiilu shenu, nngalingana shiilu showe kuleshelwa pa moto gwa ku Jeanamu. (Geenna g1067)
31 Ἐρρέθη δὲ ὅτι Ὃς ἂν ἀπολύσῃ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, δότω αὐτῇ ἀποστάσιον·
“Numbe yalugwilwe, ‘Mundu akunneka nkagwe, annjandishile talaka.’
32 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν ὅτι ὃς ἂν ἀπολύσῃ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ, παρεκτὸς λόγου πορνείας, ποιεῖ αὐτὴν μοιχᾶσθαι· καὶ ὃς ἐὰν ἀπολελυμένην γαμήσῃ μοιχᾶται.
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, akumpa nkagwe talaka ikabhe kwa ligongo lya labhalabha, anakuntenda alabhelabhe, naka jwannume annombaga jwankongwe aleshilwe na ambujegwe, analabhalabha.
33 Πάλιν ἠκούσατε ὅτι ἐρρέθη τοῖς ἀρχαίοις, Οὐκ ἐπιορκήσεις, ἀποδώσεις δὲ τῷ Κυρίῳ τοὺς ὅρκους σου·
“Kabhili mpilikenenje kuti bhanyikala bhashinkubhalanjilwanga, ‘Nnalumbile kwa unami, ikabhe nnaapinjikwa ntende imwaalumbile Bhakulungwa,’
34 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν μὴ ὀμόσαι ὅλως· μήτε ἐν τῷ οὐρανῷ, ὅτι θρόνος ἐστὶ τοῦ Θεοῦ·
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, nnalumbilanje wala kunnungu, pabha shitengu sha Upalume gwa a Nnungu,
35 μήτε ἐν τῇ γῇ, ὅτι ὑποπόδιόν ἐστι τῶν ποδῶν αὐτοῦ· μήτε εἰς Ἱεροσόλυμα, ὅτι πόλις ἐστὶ τοῦ μεγάλου βασιλέως·
wala shilambolyo, pabha palibhatila makongono gabho, wala ku Yelushalemu, pabha shilambo sha a Mpalume bhakulu.
36 μήτε ἐν τῇ κεφαλῇ σου ὀμόσῃς, ὅτι οὐ δύνασαι μίαν τρίχα λευκὴν ἢ μέλαιναν ποιῆσαι.
Wala nnalumbile kwa ntwe gwenu, pabha nkaakombola kulutenda luumbo lwenu lumo lubhe lwanawe eu lwanapi,
37 Ἔστω δὲ ὁ λόγος ὑμῶν, ναὶ ναί, οὒ οὔ· τὸ δὲ περισσὸν τούτων ἐκ τοῦ πονηροῦ ἐστιν.
Mmeleketaga, ‘Elo,’ bhai ibhe ‘Elo,’ mmeleketaga, ‘Nngabha,’ bhai ibhe ‘Nngabha.’ Pabha shoshowe shiipunda penepo kushikoposhela kuka Lishetani.
38 Ἠκούσατε ὅτι ἐρρέθη, Ὀφθαλμὸν ἀντὶ ὀφθαλμοῦ, καὶ ὀδόντα ἀντὶ ὀδόντος·
“Mpilikenenje kuti yabheleketwe, ‘Liyo kwa liyo, lino kwa lino.’
39 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν μὴ ἀντιστῆναι τῷ πονηρῷ· ἀλλ᾿ ὅστις σε ῥαπίσει ἐπὶ τὴν δεξιάν σου σιαγόνα, στρέψον αὐτῷ καὶ τὴν ἄλλην·
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, nnampindikulile mundu akunshima. Mundu ankomaga lipapa litukwa lya kunnilo, muntendebhushiye na lya kunshinda.
40 καὶ τῷ θέλοντί σοι κριθῆναι καὶ τὸν χιτῶνά σου λαβεῖν, ἄφες αὐτῷ καὶ τὸ ἱμάτιον·
Mundu anng'ukumulaga nkupinga atole lishati lyenu, munneshele atole na likoti lyenu,
41 καὶ ὅστις σε ἀγγαρεύσει μίλιον ἕν, ὕπαγε μετ᾿ αὐτοῦ δύο.
Mundu anshishilishiaga munjigalile nshigo gwakwe maili jimo, munjigalile maili gabhili.
42 Τῷ αἰτοῦντί σε δίδου· καὶ τὸν θέλοντα ἀπὸ σοῦ δανείσασθαι μὴ ἀποστραφῇς.
Akunnjuga shindu mumpe, na jwalakwe apinga kumpoleka nnantundumalile.
43 Ἠκούσατε ὅτι ἐρρέθη, Ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου, καὶ μισήσεις τὸν ἐχθρόν σου·
“Mpilikenenje yabheleketwe kuti, ‘Mwaapinje atami ajenu, na kwaashima amagongo ajenu.’
44 ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῖν, Ἀγαπᾶτε τοὺς ἐχθροὺς ὑμῶν, εὐλογεῖτε τοὺς καταρωμένους ὑμᾶς, καλῶς ποιεῖτε τοὺς μισοῦντας ὑμᾶς, καὶ προσεύχεσθε ὑπὲρ τῶν ἐπηρεαζόντων ὑμᾶς, καὶ διωκόντων ὑμᾶς·
Ikabheje nne ngunakummalanjilanga, mwaapinje amagongo ajenu na mwaajujile kwa a Nnungu bhakumpoteka,
45 ὅπως γένησθε υἱοὶ τοῦ πατρὸς ὑμῶν τοῦ ἐν οὐρανοῖς, ὅτι τὸν ἥλιον αὐτοῦ ἀνατέλλει ἐπὶ πονηροὺς καὶ ἀγαθούς, καὶ βρέχει ἐπὶ δικαίους καὶ ἀδίκους.
nkupinga mmanganje bhana bha Ainabhenunji bha kunnungu. Pabha bhenebho bhanakwaalangashiyanga lyubha bhandu bhowe bha mmbone na bhangalinginji bha mmbone na bhananyeya ula ku bhakwetenje aki na bhangakolanga aki.
46 Ἐὰν γὰρ ἀγαπήσητε τοὺς ἀγαπῶντας ὑμᾶς, τίνα μισθὸν ἔχετε; Οὐχὶ καὶ οἱ τελῶναι τὸ αὐτὸ ποιοῦσι;
Kwa nndi a Nnungu bhampanganje upo mwaapingangaga bhandu bhakumpinganga? Pabha, nkali bhakamula koli pubhatendanga nneyo peyo!
47 Καὶ ἐὰν ἀσπάσησθε τοὺς ἀδελφοὺς ὑμῶν μόνον, τί περισσὸν ποιεῖτε; Οὐχὶ καὶ οἱ τελῶναι οὕτω ποιοῦσιν;
Monaga mwaabhuyangaga abhali ashaalongo ajenunjipe, bhuli nkutendanga shindu shashi sha punda? Pabha nkali bhandu bhangabha Bhayaudi pubhatendanga nneyo peyo?
48 Ἔσεσθε οὖν ὑμεῖς τέλειοι, ὥσπερ ὁ πατὴρ ὑμῶν ὁ ἐν τοῖς οὐρανοῖς τέλειός ἐστι.
Bhai, nkamilikanje malinga shibhakamilishe Ainabhenunji bha kunnungu.

< Κατα Ματθαιον 5 >