< Κατα Μαρκον 8 >

1 Ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις, παμπόλλου ὄχλου ὄντος, καὶ μὴ ἐχόντων τί φάγωσι, προσκαλεσάμενος ὁ Ἰησοῦς τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ λέγει αὐτοῖς,
Gene mobhago, lugwinjili lwa bhandu gulugumbele kabhili. Pabha bhakakwetenjeje shalya, a Yeshu gubhaashemilenje bhaajiganywa bhabho, gubhaalugulilenje,
2 Σπλαγχνίζομαι ἐπὶ τὸν ὄχλον, ὅτι ἤδη ἡμέρας τρεῖς προσμένουσί μοι, καὶ οὐκ ἔχουσι τί φάγωσι·
“Ngunakwaabhonelanga shiya bhandunjibha pabha bhashitamangana na nne mobha gatatu na bhangalinji shalya.
3 καὶ ἐὰν ἀπολύσω αὐτοὺς νήστεις εἰς οἶκον αὐτῶν, ἐκλυθήσονται ἐν τῇ ὁδῷ· τινὲς γὰρ αὐτῶν μακρόθεν ἥκασι.
Naalugulilangaga bhajabhulangane kunngwabhonji bhalinginji na shibhanga, shibhaondokanje mumpanda, pabha bhananji kubhakopokenje kwatalika.”
4 Καὶ ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Πόθεν τούτους δυνήσεταί τις ὧδε χορτάσαι ἄρτων ἐπ᾿ ἐρημίας;
Bhaajiganywa bhabho gubhaabhushiyenje a Yeshu, “Putuli pano p akonde, tupate kwei mikate ja jukuta bhandu bhowebha?”
5 Καὶ ἐπηρώτα αὐτούς, Πόσους ἔχετε ἄρτους; Οἱ δὲ εἶπον, Ἑπτά.
A Yeshu gubhaabhushiyenje, “Nkwetenje mikate jilingwa?” Gubhaajangwilenje, “Shabha.”
6 Καὶ παρήγγειλε τῷ ὄχλῳ ἀναπεσεῖν ἐπὶ τῆς γῆς· καὶ λαβὼν τοὺς ἑπτὰ ἄρτους, εὐχαριστήσας ἔκλασε καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, ἵνα παραθῶσι· καὶ παρέθηκαν τῷ ὄχλῳ.
Bhai, gubhaamulishenje bhandu bhatamangane pai. Gubhatolile mikate shabha jila gubhatendile eja kwa a Nnungu, gubhajigebhenye, gubhaapelenje bhaajiganywa bhabho bhaapanganje bhandu, na bhalabhonji gubhaapelenje.
7 Καὶ εἶχον ἰχθύδια ὀλίγα· καὶ εὐλογήσας εἶπε παραθεῖναι καὶ αὐτά.
Bhashinkukolanga na yamaki ishokope. A Yeshu gubhatendile eja kwa a Nnungu, gubhaalugulilenje bhaapanganje bhandu.
8 Ἔφαγον δέ, καὶ ἐχορτάσθησαν· καὶ ἦραν περισσεύματα κλασμάτων ἑπτὰ σπυρίδας.
Bhandu gubhalilenje na jukuta. Gubhakundikenyenje malepei gubhagumbeyenje ikapu shabha.
9 Ἦσαν δὲ οἱ φαγόντες ὡς τετρακισχίλιοι· καὶ ἀπέλυσεν αὐτούς.
Bhandu bhalilenje bhala pubhalinginji mbuti elupu nsheshe. A Yeshu gubhaalajilenje bhandu, nikwaalekanga bhajendangane kumui.
10 Καὶ εὐθέως ἐμβὰς εἰς τὸ πλοῖον μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, ἦλθεν εἰς τὰ μέρη Δαλμανουθά.
Kashokope gubhakwelile mmashua pamo na bhaajiganywa bhabho, gubhapitengene shilambo sha ku Dalumanuta.
11 Καὶ ἐξῆλθον οἱ Φαρισαῖοι, καὶ ἤρξαντο συζητεῖν αὐτῷ, ζητοῦντες παρ᾿ αὐτοῦ σημεῖον ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ, πειράζοντες αὐτόν.
Mapalishayo gubhaikengenenje, gubhatandwibhenje kutaukangana na a Yeshu. Nkwaalinga, gubhapinjilenje bhatende shilangulo kopoka kunnungu.
12 Καὶ ἀναστενάξας τῷ πνεύματι αὐτοῦ λέγει, Τί ἡ γενεὰ αὕτη σημεῖον ἐπιζητεῖ; Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, εἰ δοθήσεται τῇ γενεᾷ ταύτῃ σημεῖον.
A Yeshu gubhatulwiye mbumu, nigubhashite, “Pakuti alu lubhelekolu lunapinga ilangulo? Kweli ngunakummalanjilanga, alu lubhelekolu lukapegwa shilangulo shoshowe.”
13 Καὶ ἀφεὶς αὐτούς, ἐμβὰς πάλιν εἰς τὸ πλοῖον, ἀπῆλθεν εἰς τὸ πέραν.
Bhai a Yeshu gubhaaleshilenje, gubhakwelile kabhili mmashua, gubhatandwibhe mwanja gwa jomboka litanda.
14 Καὶ ἐπελάθοντο λαβεῖν ἄρτους, καὶ εἰ μὴ ἕνα ἄρτον οὐκ εἶχον μεθ᾿ ἑαυτῶν ἐν τῷ πλοίῳ.
Bhaajiganywa bhashinkulibhalanga jigala mikate, ikabhe nkate gumope gwapali mumashua.
15 Καὶ διεστέλλετο αὐτοῖς, λέγων, Ὁρᾶτε, βλέπετε ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων καὶ τῆς ζύμης Ἡρῴδου.
A Yeshu gubhaaleshiyenje bhalinkuti, “Nnolanje! Mwiteiganje na ngedule ya Mapalishayo na ya a Elode.”
16 Καὶ διελογίζοντο πρὸς ἀλλήλους, λέγοντες ὅτι Ἄρτους οὐκ ἔχομεν.
Bhaajiganywa gubhatandwibhenje kubheleketa ashaayenenji, “Bhanabheleketa genego pakubha twangali mikate.”
17 Καὶ γνοὺς ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς, Τί διαλογίζεσθε ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχετε; Οὔπω νοεῖτε, οὐδὲ συνίετε; Ἔτι πεπωρωμένην ἔχετε τὴν καρδίαν ὑμῶν;
A Yeshu gubhamumanyi gubhaalugulilenje, Kwa nndi nnaganishiyanga ga ngajigala mikate? Bhuli, nkanabhe kumumanyangape? Bhuli mitima jenunji jishinonopa?
18 Ὀφθαλμοὺς ἔχοντες οὐ βλέπετε; Καὶ ὦτα ἔχοντες οὐκ ἀκούετε; Καὶ οὐ μνημονεύετε;
Bhuli, nkwetenje meyo na nkalolanga? Nkwetenje makutu na nkapilikananga? Bhuli, nkakumbushilanga.
19 Ὅτε τοὺς πέντε ἄρτους ἔκλασα εἰς τοὺς πεντακισχιλίους, πόσους κοφίνους πλήρεις κλασμάτων ἤρατε; Λέγουσιν αὐτῷ, Δώδεκα.
Lyene lyubha linagebhenye mikate ng'ano na kwaliyanga bhandu elupu ng'ano? Imwalokotenje ikapu ilingwa ya malepeyo? Gubhajangwilenje “Ikapu likumi limo na ibhili.”
20 Ὅτε δὲ τοὺς ἑπτὰ εἰς τοὺς τετρακισχιλίους, πόσων σπυρίδων πληρώματα κλασμάτων ἤρατε; Οἱ δὲ εἶπον, Ἑπτά.
Na punagebhenye mikate shabha na kwaliyanga bhandu elupu nsheshe, imwalokotenje ikapu ilingwa? Gubhajangwilenje, “Shabha.”
21 Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς, Πῶς οὐ συνίετε;
Bhai, gubhaalugulilenje, “Nkanabhe ng'amulangape?”
22 Καὶ ἔρχεται εἰς Βηθσαϊδάν. Καὶ φέρουσιν αὐτῷ τυφλόν, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα αὐτοῦ ἅψηται.
A Yeshu na bhaajiganywa bhabho gubhaikengenenje ku Bhetishaida, gubhaapeleshelenje mundu jumo nangalole, nikwashondelesheya a Yeshu bhankwaye nkupinga alame.
23 Καὶ ἐπιλαβόμενος τῆς χειρὸς τοῦ τυφλοῦ, ἐξήγαγεν αὐτὸν ἔξω τῆς κώμης· καὶ πτύσας εἰς τὰ ὄμματα αὐτοῦ, ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ, ἐπηρώτα αὐτὸν εἴ τι βλέπει.
A Yeshu gubhankamwile nkono, gubhapite najo kunyenje shijiji. Gubhanng'unile mata mmeyo, gubhankwashiye na makono, gubhammushiye, “Bhuli, ulikushibhona shindu shoshowe?”
24 Καὶ ἀναβλέψας ἔλεγε, Βλέπω τοὺς ἀνθρώπους, ὅτι ὡς δένδρα ὁρῶ περιπατοῦντας.
Nangalole jula gwalolile, nigwashite, “Ngunakwabhonanga bhandu bhabhagwinji mbuti mikongo jilikwenda.”
25 Εἶτα πάλιν ἐπέθηκε τὰς χεῖρας ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ, καὶ ἐποίησεν αὐτὸν ἀναβλέψαι. Καὶ ἀποκατεστάθη, καὶ ἐνέβλεψε τηλαυγῶς ἅπαντας.
Kungai a Yeshu gubhankwashiye kabhili na makono kumeyo, na jwalakwe gwabhalakwile meyo nigwalamile, gwaibhweni indu yowe ukoto.
26 Καὶ ἀπέστειλεν αὐτὸν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ, λέγων, Μηδὲ εἰς τὴν κώμην εἰσέλθῃς, μηδὲ εἴπῃς τινὶ ἐν τῇ κώμῃ.
A Yeshu gubhannugulile ajende kunngwakwe nikung'amulisha, “Unabhuje kushijiji!”
27 Καὶ ἐξῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὰς κώμας Καισαρείας τῆς Φιλίππου· καὶ ἐν τῇ ὁδῷ ἐπηρώτα τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, λέγων αὐτοῖς, Τίνα με λέγουσιν οἱ ἄνθρωποι εἶναι;
Kungai a Yeshu na bhaajiganywa bhabho gubhapitengenenje muijiji ya ku Kaishalia Pilipi. Bhalinginji mumpanda a Yeshu gubhabhushiyenje bhaajiganywa bhabho, “Bhandu bhakutinji nne gani?”
28 Οἱ δὲ ἀπεκρίθησαν, Ἰωάννην τὸν βαπτιστήν· καὶ ἄλλοι Ἠλίαν· ἄλλοι δὲ ἕνα τῶν προφητῶν.
Gubhaajangwilenje, “Bhananji bhakutinji mmwe a Yowana Bhabhatisha na bhananji bhakutinji a Eliya na bhananji bhakutinji jumo jwa munkumbi gwa ashinkulondola bha a Nnungu.”
29 Καὶ αὐτὸς λέγει αὐτοῖς, Ὑμεῖς δὲ τίνα με λέγετε εἶναι; Ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος λέγει αὐτῷ, Σὺ εἶ ὁ Χριστός.
Nabhalabho a Yeshu gubhaabhushiyenje, “Na mmanganya bhuli, nkutinji nne gani?” A Petili gubhaajangwile, “Mmwe a Kilishitu, nng'agwilwe na a Nnungu”
30 Καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς, ἵνα μηδενὶ λέγωσι περὶ αὐτοῦ.
A Yeshu gubhaalimbiyenje bhanannugulilanje mundu jojowe jene nganijo.
31 Καὶ ἤρξατο διδάσκειν αὐτούς, ὅτι δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου πολλὰ παθεῖν, καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ ἀρχιερέων καὶ γραμματέων, καὶ ἀποκτανθῆναι, καὶ μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἀναστῆναι·
A Yeshu gubhatandwibhe kwaajiganyanga bhaajiganywa bhabho kuti, inapinjikwa Mwana juka Mundu apotekwe na kanwa na bhanangulungwa na bhakulungwanji bhaabhishila na bhaajiganya bha shalia. Abhulagwe na lyubha lya tatu shaayushe.
32 καὶ παρρησίᾳ τὸν λόγον ἐλάλει. Καὶ προσλαβόμενος αὐτὸν ὁ Πέτρος ἤρξατο ἐπιτιμᾷν αὐτῷ.
A Yeshu bhashinkwaalugulilanga gwangali nng'iyo. Penepo a Petili, gubhaatolile a Yeshu kunyenje na gubhatandwibhe kwaakalipila.
33 Ὁ δὲ ἐπιστραφείς, καὶ ἰδὼν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ, ἐπετίμησε τῷ Πέτρῳ, λέγων, Ὕπαγε ὀπίσω μου, Σατανᾶ· ὅτι οὐ φρονεῖς τὰ τοῦ Θεοῦ, ἀλλὰ τὰ τῶν ἀνθρώπων.
Ikabheje a Yeshu gubhatendebhwishe, gubhaalolilenje bhaajiganywa bhabho, gubhaakalipile a Petili bhalinkuti, “Njoshela apano, Lishetani gwe! Pabha ukaganishiya ga a Nnungu ikabhe ga shigundupe.”
34 Καὶ προσκαλεσάμενος τὸν ὄχλον σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, εἶπεν αὐτοῖς, Ὅστις θέλει ὀπίσω μου ἐλθεῖν, ἀπαρνησάσθω ἑαυτόν, καὶ ἀράτω τὸν σταυρὸν αὐτοῦ, καὶ ἀκολουθείτω μοι.
Kungai a Yeshu gubhaashemilenje bhandu bhagumbelenje bhala na bhaajiganywa bhabho, gubhaalugulilenje, “Mundu jojowe apinga ngagula nne, anapinjikwa aikane nnyene, ajigale nshalabha gwakwe angagule.
35 Ὃς γὰρ ἂν θέλῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ σῶσαι, ἀπολέσει αὐτήν· ὃς δ᾿ ἂν ἀπολέσῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἕνεκεν ἐμοῦ καὶ τοῦ εὐαγγελίου, οὗτος σώσει αὐτήν.
Pabha mundu apinga lamya gumi gwakwe shaguobhye, ikabheje akuguobhya gumi gwakwe kwa ligongo lyangu nne na ligongo lya Ngani ja Mmbone, shagutapule.
36 Τί γὰρ ὠφελήσει ἄνθρωπον, ἐὰν κερδήσῃ τὸν κόσμον ὅλον, καὶ ζημιωθῇ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ;
Bhuli, shiimpwaile indi mundu apegwaga indu yowe ya nshilambolyo showe akuno aliobhya gumi gwakwe?
37 Ἢ τί δώσει ἄνθρωπος ἀντάλλαγμα τῆς ψυχῆς αὐτοῦ;
Eu mundu shashoye shindu shashi pa gumi gwakwe?
38 Ὃς γὰρ ἂν ἐπαισχυνθῇ με καὶ τοὺς ἐμοὺς λόγους ἐν τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ μοιχαλίδι καὶ ἁμαρτωλῷ, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπαισχυνθήσεται αὐτόν, ὅταν ἔλθῃ ἐν τῇ δόξῃ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ μετὰ τῶν ἀγγέλων τῶν ἁγίων.
Mundu jojowe munkumbi gwa lubheleko lwangakulupalika kwa a Nnungu na lwa yambilu, ashangolele oni nne na malobhe gangu, nne mwana juka Mundu shininkolele oni jwene mundujo, malanga pushing'ishe Muukonjelo gwa Atati pamo na ashimalaika bha Ukonjelo bha kunnungu.”

< Κατα Μαρκον 8 >