< Κατα Ιωαννην 11 >

1 Ἦν δέ τις ἀσθενῶν Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας, ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς.
Bhai bhandu bhamo bhashemwaga a Lashalo bhatendaga lwala, kubhatamaga ku Bhetania, shilambo shibhatamanganaga a Malia na a Malata, ashaalumbu bhabho.
2 Ἦν δὲ Μαρία ἡ ἀλείψασα τὸν Κύριον μύρῳ, καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.
A Malia ni bhene bhaapashile mauta Bhakulungwa nikwaunguta na umbo yabho, alumbu bhabho ni a Lashalo bhaaliji bhalwele.
3 Ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι, Κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.
Bhai, ashalumbu bhabho gubhaapeleshelenje ntenga a Yeshu bhalinkutinji, “Mmakulungwa, ambwiga ajenu bhalwele!”
4 Ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν, Αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστι πρὸς θάνατον, ἀλλ᾿ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ Θεοῦ, ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ Θεοῦ δι᾿ αὐτῆς.
A Yeshu bhakapilikaneje nneyo, gubhashite, “Shene shilweleshi nngabha sha bhulaga, ikabhe kwa ligongo lya kwaakuya a Nnungu, nkupinga Mwana jwa a Nnungu akuywe kwa shenesho.”
5 Ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.
A Yeshu bhashinkwaapinganga a Malata na akulu bhabho na alumbu bhabhonji a Lashalo.
6 Ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας.
Bhai a Yeshu bhakapilikaneje ntenga gwa kuti a Lashalo bhalwele, gubhapundile tama pala mobha gana gabhili.
7 Ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς, Ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.
Kungai gubhaalugulilenje bhaajiganywa bhabho, “Twendangananje kabhili ku Yudea!”
8 Λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί, Ῥαββί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;
Bhaajiganywa gubhaalugulilenje, “Mmaajiganya! Mobha gashokope gapitile Bhayaudi bhapingaga kunkomanga maganga, igala nkupinga kwenda koko kabhili?”
9 Ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς, Οὐχὶ δώδεκά εἰσιν ὧραι τῆς ἡμέρας; Ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει.
A Yeshu gubhajangwile, “Bhuli malanga ga mui nngabha pugali mashaa kumi na gabhili? Bhai, mundu aowaga mui akakubhala, pabha alikushibhona shilangaya sha shilambolyoshi.
10 Ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.
Ikabheje mundu aowaga nnubhindu anakubhala pabha shakwa shilangaya.”
11 Ταῦτα εἶπε, καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς, Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται· ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.
A Yeshu bhakamaliyeje bheleketa gene malobhego, gubhaalugulilenje, “Ambwiga ajetu a Lashalo bhashigona, ikabheje nne shingaajumuye.”
12 Εἶπον οὖν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Κύριε, εἰ κεκοίμηται, σωθήσεται.
Bhai, bhaajiganywa bhabho gubhaalugulilenje, “Mmakulungwa, ibhaga bhashigona, shibhalame.”
13 Εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ· ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.
Bhanganyanjibho pubhaganishiyangaga kuti bhanataya ga gona lugono, mbena ibhatayaga kuwa kwa a Lashalo.
14 Τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ, Λάζαρος ἀπέθανε.
Bhai, a Yeshu gubhaabhalanjilenje gwangali nng'iyo, “A Lashalo bhashiwa,
15 Καὶ χαίρω δι᾿ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλ᾿ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.
ikabheje nne ngunakwiinonyela kwa ligongo lyenunji, pabha ngapaaliji kweneko nkupinga nkulupalilanje. Aya twendangananje kubhali.”
16 Εἶπεν οὖν Θωμᾶς, ὁ λεγόμενος Δίδυμος, τοῖς συμμαθηταῖς, Ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς, ἵνα ἀποθάνωμεν μετ᾿ αὐτοῦ.
A Tomashi bhashemwaga Bhammba gubhaalugulilenje bhaajiganywa ajabhonji, “Na uwe twendangane, tukawe pamo na bhenebho!”
17 Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἡμέρας ἤδη ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.
A Yeshu bhakaisheje kweneko gubhaaimene a Lashali bhali nnikabhuli mobha nsheshe.
18 Ἦν δὲ ἡ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων, ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε·
Shilambo sha Bhetania pushaliji tome na ku Yelushalemu, kutaliya kwa maili ibhili nnei.
19 καὶ πολλοὶ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς τὰς περὶ Μάρθαν καὶ Μαρίαν, ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ αὐτῶν.
Bhayaudi bhabhagwinji bhashinkuikangana kwa a Malata na a Malia kukwaangalayanga ga wilwa na alumbu bhabhonji.
20 Ἡ οὖν Μάρθα, ὡς ἤκουσεν ὅτι ὁ Ἰησοῦς ἔρχεται, ὑπήντησεν αὐτῷ· Μαρία δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.
Bhai, a Malata bhakapilikaneje kuti a Yeshu bhanakwiya, gubhapite kukwaaposhela, ikabheje a Malia gubhaigele pamui.
21 Εἶπεν οὖν ἡ Μάρθα πρὸς τὸν Ἰησοῦν, Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, ὁ ἀδελφός μου οὐκ ἂν ἐτεθνήκει.
A Malata gubhaabhalanjile a Yeshu, “Mmakulungwa, nkapali apano, apwetu ngubhakawileje!
22 Ἀλλὰ καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν Θεόν, δώσει σοι ὁ Θεός.
Ikabheje nimumanyi shoshowe shishimwaajuje a Nnungu, shibhampe.”
23 Λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.
A Yeshu gubhaalugulile, “Apwenu shibhayushe.”
24 Λέγει αὐτῷ Μάρθα, Οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
A Malata gubhaajangwile, “Nimumanyi shibhayushe lyubha lya mpelo.”
25 Εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ, κἂν ἀποθάνῃ, ζήσεται·
A Yeshu gubhaabhalanjile, “Nne ni nguyuya na peleshela gumi. Angulupalila nne nkali awe, shalame,
26 καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμέ, οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα. Πιστεύεις τοῦτο; (aiōn g165)
na jojowe ali jwankoto ningulupalila, wala akawa. Bhuli nnikulupalila gegano?” (aiōn g165)
27 Λέγει αὐτῷ, Ναί, Κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα, ὅτι σὺ εἶ ὁ Χριστός, ὁ υἱὸς τοῦ Θεοῦ, ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.
A Malita gubhaalugulile, “Elo Mmakulungwa! Nne ngulupalile kuti mmwe a Kilishitu, Bhana bhabho a Nnungu, bhene bhakwiya pa shilambolyo.”
28 Καὶ ταῦτα εἰποῦσα ἀπῆλθε, καὶ ἐφώνησε Μαρίαν τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ, εἰποῦσα, Ὁ διδάσκαλος πάρεστι καὶ φωνεῖ σε.
Bhakamaliyeje kubheleketa genego, a Malata gubhapite kukwaashema a Malia, apwabho, gubhaabhalanjile kuntemela, “Bhaajiganya bhaishe bhanakunshema.”
29 Ἐκείνη ὡς ἤκουσεν, ἐγείρεται ταχὺ καὶ ἔρχεται πρὸς αὐτόν.
Bhenebho bhakapilikaneje nneyo, shangu gubhajinwishe, gubhaajendele a Yeshu.
30 Οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλ᾿ ἦν ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.
A Yeshu bhaaliji bhakanabhe jinjila nshijiji, ikabhe pubhaliji pubhaakongene a Malata kukwaaposhela pala.
31 Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ᾿ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν Μαρίαν ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ, λέγοντες ὅτι Ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον, ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.
Bhai, Bhayaudi bhalinginji pamui pamo na a Malia bhalikwaangalayanga bhakaabhonanjeje bhalijabhula shangu nikopoka palanga, gubhaakagwilenje. Pubhaganishiyenje bhanakwenda guta kulikabhuli.
32 Ἡ οὖν Μαρία, ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν ὁ Ἰησοῦς, ἰδοῦσα αὐτόν, ἔπεσεν εἰς τοὺς πόδας αὐτοῦ λέγουσα αὐτῷ, Κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἂν ἀπέθανέ μου ὁ ἀδελφός.
Bhai, a Malia bhakaisheje pubhaaliji a Yeshu nikwaabhona, gubhatemi ulungolungo, gubhaabhalanjile, “Mmakulungwa kaliji nkapali apano, nnumbwangu akanawe!”
33 Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν, καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας, ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι, καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν,
A Yeshu bhakaabhoneje bhaniguta, na nkali Bhayaudi bhalinginji pamo na bhenebho bhaligutanga, guyaapoteshe muntima.
34 καὶ εἶπε, Ποῦ τεθείκατε αὐτόν; Λέγουσιν αὐτῷ, Κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.
Kungai gubhaabhushiyenje, “Kumwaabhishilenje kwei?” Gubhabhaalanjilenje, “Mmakulungwa, nnjiye kunnole.”
35 Ἐδάκρυσεν ὁ Ἰησοῦς.
A Yeshu gubhagutile kwa minyoi.
36 Ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι, Ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.
Bhai, Bhayaudi gubhashitenje, “Nnolanje shibhaashite kwaapinga!”
37 Τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπον, Οὐκ ἠδύνατο οὗτος, ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ, ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;
Ikabheje bhananji gubhashitenje, “Bhuli, bhenebha bhannamiye nangalole, bhangakombola kwaatenda a Lashalo bhanawe?”
38 Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον. Ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ᾿ αὐτῷ.
Bhai, a Yeshu guyaapoteshe kabhili muntima, gubhaishe kulikabhuli. Likabhuli liyene pulyaaliji lishembo, na lyashinkuibhwa na liganga likulungwa.
39 Λέγει ὁ Ἰησοῦς, Ἄρατε τὸν λίθον. Λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ τεθνηκότος Μάρθα, Κύριε, ἤδη ὄζει· τεταρταῖος γάρ ἐστι.
A Yeshu gubhashite, “Nshoyanje ligangalyo!” A Malata, alumbubhabho bhawile bhala, gubhaalugulile, “Mmakulungwa, bhananunga, pabha bhatemi mobha nsheshe nnikabhuli!”
40 Λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς, Οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς, ὄψει τὴν δόξαν τοῦ Θεοῦ;
A Yeshu gubhaalugulile, “Bhuli, nangammalanjila kuti nkulupalilangaga shinngubhone ukonjelo gwa a Nnungu?”
41 Ἦραν οὖν τὸν λίθον, οὗ ἦν ὁ τεθνηκὼς κείμενος. Ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρε τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω, καὶ εἶπε, Πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου.
Bhai, gubhashoshiyenje liganga lila. A Yeshu gubhalolile kunani kunnungu, gubhashite, “Ngunatenda eja Atati, pabha nnambilikanishiya.
42 Ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον, ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.
Nimumanyi kuti nnambilikanishiya mobha gowe. Ikabheje njibheleketa genego kwa ligongo lya bhandunji bhalinginji apanobha, nkupinga bhakulupalilanje kuti mmwe ni nndumile.”
43 Καὶ ταῦτα εἰπών, φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασε, Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.
Bhakamaliyeje bheleketa genego, gubhashemile kwa lilobhe lya utiya, “A Lashalo! Nkoposhe palanga!”
44 Καὶ ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκώς, δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. Λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Λύσατε αὐτόν, καὶ ἄφετε ὑπάγειν.
Bhawile bhala gubhakopweshe palanga, akuno bhali bhatabhilwe shanda mmakongono na mmakono na kumeyo kuunishilwe. A Yeshu gubhaalugulilenje, “Mwaagopolanje, mwaalekanje bhaijendele.”
45 Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων, οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαρίαν καὶ θεασάμενοι ἃ ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς, ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.
Bhai, Bhayaudi bhabhagwinji bhaikengenenje kwa a Malia bhakashibhonanjeje shitendi shibhatendile a Yeshu, gubhaakulupalilenje.
46 Τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους, καὶ εἶπον αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς.
Ikabheje bhananji gubhapitengenenje kwa Ashimapalishayo kukwabhalanjilanga ga shene shibhatendile a Yeshu shila.
47 Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον, καὶ ἔλεγον, Τί ποιοῦμεν; Ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ σημεῖα ποιεῖ.
Kwa nneyo bhakulungwanji bhaabhishila na Ashimapalishayo gubhatemingenenje lukumbi, gubhashitenje, “Tutende nndi? Pabha abha bhandubha bhanatenda ilangulo yaigwinji.
48 Ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτω, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν· καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.
Twaalekaga nnei pei, bhandu bhowe shibhaakulupalilanje, na Bhaloma shibhajiye angabhanyanga liekalu lyetu na shilambo shetu!”
49 Εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς, Ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,
Penepo bhandu bhamo munkumbi gwabhonji bhashemwaga a Kayapa, bhaliji bhakulungwa bhaabhishila shene shakasho, gubhaalugulilenje, “Mmanganya nkakushimanyanga shindu shoshowe!
50 οὐδὲ διαλογίζεσθε ὅτι συμφέρει ἡμῖν ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ, καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.
Bhuli, nkaganishiyanga kuti mbaya awe mundu jumo kwa ligongo lya bhandunji, ngalingana angabhanywa shilambo showe?”
51 Τοῦτο δὲ ἀφ᾿ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, προεφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν ὁ Ἰησοῦς ἀποθνῄσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,
Bhenebho bhangabheleketa nneyo kwaapinga bhayene, ikabhe bhenebho pubhaaliji bhakulungwa bhaabhishila shene shakasho, kwa nneyo bhashinkulondola kuti a Yeshu shibhawe kwa ligongo lya shilambo shabhonji,
52 καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον, ἀλλ᾿ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ Θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.
Wala nngabha kwa ligongo lyabhonjipe, ikabhe na kwaabhikanga pamo bhana bha a Nnungu bhapwilingenenje, nkupinga bhabhanganje pamo.
53 Ἀπ᾿ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας συνεβουλεύσαντο ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.
Bhai, kuumila lyene lyubhalyo ashikalongolele bha Bhayaudi gubhaloleyenje shanabhuli pushibhaabhulaganje a Yeshu.
54 Ἰησοῦς οὖν οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου, εἰς Ἐφραῒμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ διέτριβε μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
Kwa nneyo a Yeshu bhangaowa kabhili kulugwinjili lwa Bhayaudi, ikabhe gubhashoshile penepo, gubhapite tome na kuanga, shilambo shishemwa Epulaimu. Kweneko gubhatemi pamo na bhaajiganywa bhabho.
55 Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ Πάσχα τῶν Ἰουδαίων· καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ Πάσχα, ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.
Shikukuu sha Bhayaudi shishemwa Pashaka shashinkubhandishila, bhandunji bhabhagwinji bhashinkwendangananga ku Yelushalemu kukwitakaya shikanabhe ika shikukuujo.
56 Ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν, καὶ ἔλεγον μετ᾿ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες, Τί δοκεῖ ὑμῖν; Ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;
Bhai, pubhalinginji nkwaaloleya a Yeshu. Bhakaimananjeje pamo nnikanisha, gubhabhuyenenje, “Nkubhonanga bhuli? Igala bhakaika kushikukuu kuno?”
57 Δεδώκεισαν δὲ καὶ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἐντολήν, ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστι, μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.
Bhakulungwanji bhaabhishila na Ashimapalishayo bhashinkuamulishanga kuti mundu akumanyaga kubhali a Yeshu, abhabhalanjilanje nkupinga bhaakamulanje.

< Κατα Ιωαννην 11 >