Maatoosa 22
1 Yesuusi asaas zaaridi hayssada yaagidi leemiso odis.
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2 “Xoossaa kawotethay ba na7aas yaagano giigisida kawuwa daanees.
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3 He kawoy yaagano yaana mela odi wothida asata xeeganaw ba aylleta kiittis. Shin asati yaanaw koyibookkona.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
4 Qassi hara aylleta xeegidi, xeegettida asatakko bidi, ‘Taani ta sanggatanne modhdhida gatarmenthota shukkas; ubbabay giigis. Ta yaaganuwa haa yiite yaagite’ yaagidi kiittis.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
5 Shin xeegettidayssati xeessaa ixxidi, bantta oosos oosos bidosona. Issoy ba goshshaas, hankkoy ba zal77iyas bis.
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6 Harati qassi kawuwa aylleta oykkidi, kawushshi wadhdhidi wodhidosona.
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
7 “Kawoy daro yilottidi, ba wotaaddareta yeddidi shemppo wodhidayssata wodhisis, entta katamakka xuuggis.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8 Hessafe guye, ba aylletakko, ‘Yaaganoy giigis, shin xeegettidayssati yaaganuwas bessiya asi gidokkona.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9 Hessa gisho, wogga ogeta bidi, demmida asi ubbaa yaaganuwa yaana mela xeegite’ yaagis.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
10 Aylleti ogiya bolla bidi bantta demmida asi ubbaa lo77otanne iitata ehidi yaagano shaqara gelssidi kunthidosona.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
11 “Shin kawoy kathaa maanaw uttida asaa be7anaw gelida wode yaagano ma7o ma77iboonna issi asi demmis.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12 Iyaakko, ‘Laa, ne yaagano ma7o ma77onna waanada hayssa geladii?’ yaagis. Shin uray si7i gis.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13 “Kawoy ba aylletakko, ‘Ha uraa kushiyanne tohuwa qachchidi, kare dhumaa kessi yeggite. Yan iyaw yeehonne achcha garccethi gidana’ yaagis.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 “Hessadakka, Xoossaa kawotethaas xeegettidayssati daro shin doorettidayssati guutha” yaagis.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15 Hessafe guye, Farisaaweti bidi, Yesuusa waati odan oykkaneekko zorettidosona.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
16 Bantta tamaaretanne Heroodisa baggatappe issota issota kiittidosona. Enttika, “Asttamaariyaw, ne tuma odeyssa nu eroos. Neeni asappe ase shaakkaka, asa woyganddes gada aykkoka oothaka, Xoossaa ogiya tumatethan tamaarssasa.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17 Ane nuus oda, nuuni Roome Kawuwas giira giiranaw bessi bessennee?” yaagidosona.
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18 Shin Yesuusi entta iita qofaa eridi, “Ha cubboto, tana ays paacetii?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19 Giira giiriya miishiya tana bessite” yaagis. Enttika iyaw santime ehidosona.
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20 I, “Ha sunthaynne malay oodebaye?” yaagis.
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21 Entti, “Roome Kawuwayssa” yaagidosona. Yaatin Yesuusi enttako, “Hiza, Kawuwas besseyssa kawuwas, Xoossas besseyssa Xoossas immite” yaagis.
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22 Entti hessa si7ida wode malaalettidi iya matappe aggidi bidosona.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
23 He gallas hayqoppe denddoy baawa yaagiya Saduqaaweti Yesuusakko yidi, yaagidi iya oychchidosona.
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
24 “Asttamaariyaw, ‘Musey, issi asi na7a yelonna hayqqiko, he hayqqidayssa ishay iya machchiw ekkidi, ba ishaas na7a yelo’ yaagidi kiittis.
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25 Nu eriya laappun ishati de7oosona. Bayray machcho ekkidi na7a yelonna hayqqis. Iya machchiw iya kaalo ishay ekkis.
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26 Hessadakka, he maccasiw ekkida nam77anthoyka, heedzanthoyka, bidi laappunati wurana gakkanaw ubbay hayqqidosona.
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27 Ubbaafe guye he maccasiya hayqqasu.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28 Yaatin, laappunati ubbay iyo ekkida gisho, hayqoppe denddiya gallas, he maccasiya laappunatappe awussas machcho gidanee?” yaagidosona.
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29 Yesuusi zaaridi, “Hintte Xoossaa qaalay tamaarssiyabaa woykko iya wolqqaa eronna gisho baleeta.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 Asay hayqoppe denddiya wode salon de7iya kiitanchchota mela gidanaappe attin ekkokona gelokkona.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 Qassi hayqqida asati hayqoppe denddanabaa Xoossay hinttew odidayssa nabbabibeekketii?
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32 Xoossay, ‘Taani Abrahaame Xoossaa, Yisaaqa Xoossaa, Yayqooba Xoossaa’ yaagis. Hessa gisho, Xoossay paxa de7eyssata Xoossaafe attin hayqqidayssata Xoossaa gidenna” yaagis.
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
33 Daro asay hessa si7idi, iya timirttiyan malaalettidosona.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
34 Yesuusi Saduqaawetas gaanabaa dhayssidayssa Farisaaweti si7ida wode issife shiiqidosona.
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
35 Entta giddofe issi higge asttamaarey Yesuusa paace oysho oychchis.
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
36 “Asttamaariyaw, higge ubbaafe aadhdheyssi awussee?” yaagidi oychchis.
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37 Yesuusi zaaridi, “‘Ne Godaa, ne Xoossaa, ne kumetha wozanappe, ne kumetha shemppuwafe, ne kumetha qofaappe dosa.
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
38 Ubbaafe aadhdheyssinne bayra kiitay hayssa.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 Nam77antho ubbaafe aadhdhiya kiitay, ase ubbaa ne huu7iya ne doseyssada dosa’ yaageyssa.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40 Muse higgeynne nabeta timirttey ubbay ha kiitata bolla katoosona” yaagis.
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41 Farisaaweti issi bolla shiiqidi de7ishin, Yesuusi enttana,
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
42 “Kiristtoosabaa hintte woygetii? I oode na7ee?” yaagidi oychchis. Entti, “I Kawuwa Dawite na7a” yaagidi zaaridosona.
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43 Yesuusi enttako, “Yaatin, Dawitey Geeshsha Ayyaanan gididi waattidi Kiristtoosa, ‘Godaa’ gidi xeegii? Dawitey gishe,
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44 ‘Godaa Xoossay, ta Godaakko, ne morkketa ne tohoy yedhdhiyaso oothana gakkanaw, hayssan taappe ushachcha baggan utta’ gis.
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45 Hiza, Dawitey Kiristtoosa Godaa gidi xeegikko, waanidi Kiristtoosi Dawite na7a gidii?” yaagis.
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
46 Yesuusas issi qaala zaaranaw dandda7ida asi oonikka baawa. Qassi he gallasappe doomidi hara oysha oychchanaw oonikka dandda7ibeenna.
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
