Psalm 37

1 Von David. - Ereifere dich nicht der Bösewichte wegen! Beneide nicht die Übeltäter!

Dávidtól. Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irígykedj azokra, kik jogtalant mívelnek.

2 Sie welken schnell wie Gras, verdorren wie das grüne Kraut.

Mert mint a fű gyorsan levágatnak, s mint zöld pázsit elhervadnak.

3 Vertrau dem Herrn! Tu Gutes! Verbleib im Land, dich redlich nährend!

Bízzál az Örökkévalóban és tégy jót, lakjál az országban és járj hűség után.

4 Wie ein verwöhntes Kind komm zu dem Herrn! Er gibt dir, was dein Herz sich wünscht.

S gyönyörködjél az Örökkévalóban, s megadja neked szíved kérelmeit.

5 Befiehl du deinen Weg dein Herrn! Auf ihn vertrau! Er wird's schon machen.

Hárítsd az Örökkévalóra útadat, bízzál benne, ő majd megcselekszi;

6 Er bringt ans Licht, daß du gerecht, und an den Tag, daß du im Recht.

majd kihozza mint a világosságot igazadat, és jogodat, mint a déli fényt.

7 Und schweig zum Herrn und harre sein! Ereifere über den dich nicht, der sich Erfolg erzwingt, nicht über einen Mann, der Schwindel treibt!

Csendben várj az Örökkévalóra és várakozzál reá, ne gerjedj fel az ellen, ki szerencsés az útján, oly férfi ellen, ki fondorlatokat mível.

8 Gib auf den Ärger! So ereifere dich nicht, daß selbst du Böses tätest!

Hagyj föl a haraggal, hadd abban a fölhevülést, ne gerjedj fel csakis gonosztevésre visz.

9 Denn ausgerottet werden Übeltäter; die auf den Herrn vertrauen, bleiben im Besitz des Landes.

Mert a gonosztevők kiirtatnak, de kik az Örökkévalót remélik – ők fogják bírni az országot.

10 Noch kurze Zeit! Dann ist der Bösewicht dahin! Du schaust nach seiner Stätte. Er ist nicht mehr.

Még egy kevés – s nincs gonosz, oda figyelj helyére a nincsen;

11 Die Dulder bleiben im Besitz des Landes an reichem Glücke sich erlabend.

de az alázatosak bírni fogják az országot és gyönyörködni fognak a béke bőségében.

12 Dem Frommen plant zuleid der Frevler Arges und fletscht die Zähne wider ihn.

Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és vicsorítja rá fogát.

13 Der Herr lacht seiner; schon sieht er seinen Tag sich nahen.

Az Úr nevet rajta, mert látta, hogy eljön a napja.

14 Die Frevler zücken zwar ihr Schwert und spannen ihren Bogen, um Elende und Arme zu erlegen und hinzuwürgen, die geraden Wandels.

Kardot rántottak a gonoszok és feszítotték íjjukat, hogy elejtseneh szegényt és szűkölködőt, hogy levágják az egyenes iítuakat.

15 Allein ihr Schwert dringt in ihr eigen Herz, und ihre Bogen splittern.

Kardjuk önnönszívükbe hat be, és íjjai eltöretnek.

16 Das Wenige bekommt dem Frommen besser, als Frevlern großer Reichtum.

Jobb a kevés, a mi az igazé, mint sok gonosznak gazdagsága;

17 Zerbrochen werden ja der Frevler Arme; die Frommen aber stützt der Herr.

mert a gonoszok karjai eltöretnek, de az igazak támogatója az Örökkévaló.

18 Der Herr sorgt für die Tage lauterer Menschen, und ihr Besitztum dauert immerfort.

Ismeri az Örökkévaló a gáncstalanok napjait és birtokuk örökre meglesz.

19 Sie werden nicht in böser Zeit zuschanden; sie werden satt in Hungertagen.

Nem szégyenülnek meg bajnak idejében és éhinség napjaiban jóllaknak.

20 Denn nur die Frevler gehn zugrunde, des Herrn Feinde gleich der Auen Pracht; sie schwinden hin wie Rauch; sie schwinden.

Mert a gonoszok elvesznek, s az Örökkévaló ellenségei olyanok, mint a rétek dísze: elenyésztek, a füstben enyésztek el.

21 Der Frevler borgt, kann's aber nicht zurückerstatten; freigebig, milde kann der Fromme sein.

Kölcsön vesz a gonosz és nem fizet, de az igaz könyörül és adakozik.

22 Denn die von ihm Gesegneten verbleiben im Besitz des Landes; doch die von ihm Verfluchten werden ausgerottet.

Mert az ő áldottjai fogják bírni az országot, és az átkozottjai kiirtatnak.

23 Sind eines Mannes Schritte recht im Hinblick auf den Herrn, dann kümmert dieser sich um seinen Weg.

Az Örökkévalótól szilárdíttattak meg a férfi léptei, és útját kedveli;

24 Und wankt er auch, so stürzt er nicht; ihn stützt der Herr mit seiner Hand.

midőn elesik, nem hajíttatik el, mert az Örökkévaló támogatja kezét.

25 Ich war ein Jüngling, ward ein Greis; doch ganz verlassen habe ich den Frommen nie gesehen, noch sein Geschlecht um Nahrung betteln.

Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva és magzatját, a mint kenyeret koldul.

26 Stets milde, leiht es allezeit; zum Segen sät es aus.

Egész nap könyörül és kölcsön ad, magzatja pedig áldásúl van.

27 Dem Laster gram, der Tugend hold, so bleibst du immerdar.

Távozz a rossztól, tégy jót, hogy örökre megmaradj.

28 Der Herr liebt ja das Recht; von seinen Frommen läßt er nicht. Sie sind für alle Zeit geschützt; der Frevler Brut wird ausgerottet.

Mert az Örökkévaló szereti a jogot, s nem hagyja el jámborait; örökké megőriztetnek, míg a gonoszok magzatja kiirtatik.

29 Den Frommen wird das Land zu eigen, sie bleiben ewiglich darin.

Az igazak fogják bírni az országot és laknak mindétig rajta.

30 Des Frommen Mund spricht Weises; nur Rechtes redet seine Zunge.

Igaznak szája bölcsességet szól, és nyelve jogosságot beszél;

31 Im Herzen trägt er seines Gottes Lehre, und seine Schritte schwanken nie.

Istenének tana szívében van, nem inognak meg lépései.

32 Der Frevler lauert auf dem Frommen, begierig, ihn zu morden.

Leselkedik a gonosz az igazra, és arra tör, hogy megölje.

33 Doch überläßt der Herr ihn nimmer seiner Hand, läßt vor Gericht ihn nicht verdammen.

Az Örökkévaló nem hagyja meg kezében, s nem kárhoztatja el, midőn megitéltetik.

34 Dem Herrn vertrau! Halt dich an seinen Weg! Dann gibt er dir das Land zu eigen; der Frevler Untergang erlebst du noch.

Remélj az Örökkévalóhoz, és őrizd meg útját; majd felmagasít, hogy bírjad az országot, a gonoszok kiírtását nézed.

35 Ich habe einen Frevler voller Trotz gesehen, so kahl gemacht wie Gras im Felde.

Láttam egy gonoszt, erőszakost, s a ki terpeszkedett mint zöldelő honor fa:

36 Man schaute um; er war nicht mehr. Ich suchte ihn; er war nicht mehr zu finden.

elhaladtak arra, s íme nincsen; kerestem őt, de nem volt található.

37 Merk auf die Lauteren! Schau auf die Redlichen, wie's jedem gut am Ende geht!

Vigyázd meg a gáncstalant és nézd az egyeneset, mert van jövője a béke emberének.

38 Die Missetäter aber werden all vertilgt; der Frevler Zukunft wird vernichtet.

De az elpártolók megsemmisíttettek egyaránt, a gonoszok jövője kiírtatott.

39 Der Frommen Heil dagegen kommt vom Herrn; er ist ihr Schutz zur Zeit der Not.

Az igazak segedelme pedig az Örökkévalótól van, erősségük ő a szorongatás idején.

40 Der Herr steht ihnen bei und rettet sie; er schirmt und schützt sie vor dem Bösen; denn sie vertraun auf ihn.

Megsegítotte őket az Örökkévaló és megszabadította; megszabadítja a gonoszoktól és megvédi őket, mert benne kerestek menedéket.