Psalm 18
1 Auf den Siegesspender, von des Herrn Knecht, von David, der dem Herrn zu Ehren dieses Lied gedichtet, als ihn der Herr aus der Gewalt aller seiner Feinde und besonders Sauls errettet hatte. Er sprach: "Ich liebe, Herr, Dich herzlich, meine Stärke." -
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 Der Herr ist mir ein Fels und eine Rettungsburg; mein Gott, mein Hort, wo ich mich berge, mein Schild, mein sieghaft Horn und meine Feste.
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 "Gepriesen sei der Herr!" darf ich nur rufen und bin von meinen Feinden schon erlöst.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 Schon hatten Todesfluten mich umgeben; mich schreckten des Verderbens Ströme.
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
6 Da rief ich in der Not zum Herrn und schrie zu meinem Gott um Hilfe. Er hört in seinem Tempel meine Stimme, und mein Geschrei dringt ihm zu Ohren. -
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Die Erde ward erschüttert und sie bebte; der Berge Festen zitterten; sie wankten. Denn er war ergrimmt.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 Aufquoll' aus seiner Nase Rauch; aus seinem Munde sprühte Feuer, und eine Glut ward von ihm ausgesprüht.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 Den Himmel neigte er und fuhr hernieder, ein tiefes Dunkel unter seinen Füßen.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 Er fuhr auf einem Cherub, flog einher, auf Windesflügeln schwebend.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 Zur Hülle nahm er Dunkel rings um sich und Wasserflut und dicht Gewölke.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 Am Glanze seiner Nähe haben seine Wolken entzündet Hagel, Feuerströme.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 Der Herr im Himmel donnerte; der Höchste ließ die Stimme dröhnen; da gab es Hagelschauer, Feuergluten.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 Und seine Pfeile schoß er ab nach allen Seiten und warf die Blitze hin in regelloser Wahl.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 Und Wasserströme zeigten sich; der Erde Gründe wurden bloßgelegt vor Deinem Drohen, Herr, vor Deinem Zornesschnauben. -
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 Mich aber griff er aus der Höhe, faßte mich, und zog mich aus den mächtigen Gewässern,
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 entriß mich meinen argen Feinden und meinen überlegenen Hassern,
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 die mich an meinem Unglückstage überfielen. So wurde mir der Herr zur Stütze.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 Er führte mich ins Freie hin, befreite mich, weil er an mir Gefallen fand,
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 vergalt mir so nach meiner Rechtlichkeit und lohnte mir nach meiner Hände Reinheit.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 Denn immer habe ich des Herren Wege eingehalten und nimmer gegen meinen Gott gefrevelt,
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 behielt ich doch vor Augen alle seine Rechte, und seine Satzungen ließ ich nie aus dem Sinn.
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 Ich hatte mich ganz ungeteilt ergeben und suchte mich vor meiner Lieblingssünde zu bewahren.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 Darum vergalt der Herr mir auch nach meiner Rechtlichkeit, nach der ihm wohlbekannten Reinheit meiner Hände. -
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 Du bist dem Frommen hold, dem Treugesinnten treu gesinnt,
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 verfährst mit Reinem rein, doch böse mit dem Bösen.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 Dem armen Volke stehst Du bei, die stolzen Blicke schlägst Du nieder.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 Du lässest ja mein Lichtlein leuchten, Du Herr, mein Gott, der meine Finsternis erhellt.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 Mit Dir anrenne ich die Wälle; mit meinem Gotte überspringe ich die Mauern.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 Truglos ist Gottes Weg; geläutert ist das Wort des Herrn, ein Schild für alle, die zu ihm sich flüchten.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 Denn wer ist Gott, wenn nicht der Herr? Wer sonst ein Hort als unser Gott?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 Der Gott, der mich mit Stärke gürtet und meinen Weg gefahrlos macht,
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 der meine Füße macht wie die der Rehe, mich sicher stellt auf meinen Höhen,
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 der meine Hände kämpfen lehrt und meine Arme eherne Bogen spannen läßt.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 Du reichst mir Deinen Siegesschild, und Deine Rechte stützt mich, und Deine Stärkung macht mich kräftig.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Und meinen Schritten gibst Du weiten Raum, und meine Knöchel wanken nicht.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 Ich setze meinen Feinden nach und greife sie und kehre nicht zurück, bis daß ich sie vernichtet.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 Ich schlage sie, daß sie sich nimmermehr erheben; sie liegen unter meinen Füßen.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 Du gürtest mich mit Kraft zum Kampfe, und meine Gegner beugst Du unter mich.
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 Und meiner Feinde Rücken zeigst Du mir, daß ich vertilge meine Hasser.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 Sie rufen - niemand hilft - zum Herrn, er hört sie nicht.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 Und ich zermalme sie wie Staub vorm Winde, zerstampfe sie gleich Gassenkot.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Du rettest mich vor Tausenden von Kriegervölkern; zum Haupt von Heiden machst Du mich, mir unbekannte Leute dienen mir.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 Des Auslands Söhne schmeicheln mir; aufs Hörensagen leisten sie mir schon Gehorsam,
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 und andere Fremdlinge verschwinden und sitzen zitternd in Verstecken. -
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 Lebendig ist der Herr und hochgepriesen als mein Hort, steht hoch da als mein hilfereicher Gott. -
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 Gott, der Du mir verhilfst zur Rache und Völker mir zu Füßen legst,
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 der Du vor meinen Feinden mich errettest, Du machst mich meinen Gegnern fürder unerreichbar und rettest mich vor Wüterichen.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 Dafür lobpreise ich Dich bei den Heiden, Herr, und singe also Deinem Namen:
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
50 Heilvoller Turm für seinen König, der David, den er salbte, Huld erweist, und seinem Stamme ewiglich.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
