Psalm 125

1 Ein Stufenlied. - Die auf den Herrn vertraun, sind wie der Sionsberg, der niemals wankt und ewig steht.

Zarándoklás éneke. Akik az Örökkévalóban bíznak, akár a Czión hegye, mely nem ingadozik, örökké megmarad.

2 Wie Berge um Jerusalem, so ist der Herr auch um sein Volk von nun an immerfort.

Jeruzsálem hegyek vannak körülötte, az Örökkévaló pedig körülötte az ő népének, mostantól mindörökké.

3 O nein! Des Frevels Zepter ruht nicht mehr auf dem Besitz der Frommen, dieweil die Frommen nimmermehr nach Frevel ihre Hände strecken.

Mert nem marad végig a gonoszság vesszeje az igazak sorsán, azért, hogy ne nyújtsák ki az igazak jogtalanságra kezeiket.

4 Tu Gutes, Herr, den Guten, und denen, die geraden Herzens sind!

Tégy jót, Örökkévaló, a jókkal és azokkal, a kik egyenesek szíveikben!

5 Doch die in ihrem Sinne schwanken, die läßt der Herr mit denen gehen, die Frevelhaftes tun. Heil über Israel!

De a kik elhajolnak görbe útjaikra – vigye el őket az Örökkévaló a jogtalanságot cselekvőkkel! Béke Izraélre!