Sprueche 31

1 Die Worte an den König Lemuel, ein Spruch, den seine Mutter lehrte:

Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.

2 "Was soll ich dir, mein Sohn, was Lemuel, mein Erstgeborener, dir sagen? Nicht doch, du meines Leibes Sohn, nicht doch du Sohn, den durch Gelübde ich erworben!

Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?

3 Nicht gib den Weibern deine Kraft, noch deine Liebe Königs Freundinnen!

Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.

4 Nicht ziemt den Königen, o Lemuel, nicht ziemt den Königen der Weingenuß, so wenig, wie den Fürsten der des Bieres,

Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.

5 daß er nicht zeche und des Rechts vergäße und der Bedrückten Sache ändere.

Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.

6 Dem Elenden gebt Bier und dem betrübten Herzen Wein!

Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.

7 Er soll nur trinken und des Jammers so vergessen und seines Leids nicht mehr gedenken!

Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.

8 Tu deinen Mund für Stumme auf und für die Sache derer, die Vertretung nötig haben!

Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.

9 Tu deinen Mund auf als gerechter Herrscher, als Anwalt des Bedrängten und des Armen!"

Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!

10 Ah, wem ein wackres Weib zuteil geworden, dem geht sie über Perlenwert.

Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.

11 Bei ihrem Mann genießt sie Zutrauen, und an Gewinn fehlt es ihm nicht.

Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.

12 Charitin ist sie ihm; sie tut ihm nie ein Leid ihr ganzes Leben.

Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.

13 Die Arbeit nur ist ihre Lust; sie sieht sich um nach Wolle und nach Flachs.

Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.

14 Einem Kauffahrerschiff gleicht sie, von ferne schafft sie sich die Nahrung her.

Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.

15 Früh bricht sie in der Nacht den Schlaf, bereitet Speise ihrem Hausgesinde.

Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.

16 Gern hätte sie ein Feld; sie kauft es vom Ersparten sich und eines Weinbergs Pflanzung.

Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.

17 Hat ihre Lenden fest gegürtet, und rüstig reget sie die Arme.

Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.

18 Jetzt sieht sie, wie voran geht alles, und ihre Lampe bleibt des Nachts nicht ausgelöscht.

Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.

19 Kommt sie alsdann zum Stoff für's Spinnen, so fassen ihre Hände fest die Spindel.

Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.

20 Lädt Arme ein; dem Elenden gibt sie die Hand.

Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.

21 Mit Winterschnee nimmt für ihr Hausgesinde sie es auf; in doppelte Gewandung hüllet sie die Ihren.

Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.

22 Näht Teppiche für sich aus Linnen und aus dem Purpur Kleider.

Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.

23 Obenan steht in den Schulen ihr Gemahl, wenn mit den Ältesten des Landes er zusaminensitzt.

Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.

24 Phöniziens Händlern gibt sie Gürtel; ein feines Unterkleid hat sie gefertigt und verkauft es.

Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.

25 Reich, prächtig ist ihr Kleid, und so lacht sie des künftigen Tages.

Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.

26 Sie spricht, und lautere Wahrheit ist's, und was sie redet, ist nur liebevolle Lehre.

Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.

27 Tatkräftig überwacht sie ihres Hauses Ordnung, und Brot der Faulheit läßt sie nicht genießen.

Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.

28 Und wo sich ihre Kinder zeigen, preist man sie und rühmt sie, wo ihr Gatte:

Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:

29 "Viel Frauen haben wacker sich gezeigt; du aber übertriffst sie alle.

Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!

30 Wie schwinden Anmut hin und Schönheit! Ein Weib, das Furcht hat vor dem Herrn, das soll man rühmen!

Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!

31 Zollt ihr, was ihr gebührt! Selbst in den Toren künden ihre Werke ihren Ruhm."

Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!