Sprueche 15

1 Gelinde Rede stillt den Grimm; verletzend Wort erregt den Zorn.

Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

2 Des Weisen Zunge kleidet guten Sinn in schöne Form; der Mund des Toren spricht die nackte Torheit.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

3 An jedem Orte sieht des Herren Aug die Bösen und die Guten.

Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

4 Der Zunge Milde ist ein Lebensbaum; doch wenn darauf Verkehrtheit liegt, wirkt sie verstörend auf den Geist.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

5 Der Tor verschmäht die väterliche Zucht; wer auf die Rüge achtet, handelt klug.

A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

6 Im Haus des Frommen findet Vorrat sich in Fülle; doch in des Frevlers Ernte liegt Zerrüttung.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

7 Der Weisen Lippen zeugen Wissen, doch nicht das Herz der Toren.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

8 Der Frevler Opfer ist ein Greuel für den Herrn; doch das Gebet der Redlichen gefällt ihm wohl.

Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

9 Der Weg der Frevler ist ein Greuel für den Herrn; das Streben nach der Tugend hat er gern.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

10 Dem, der vom Pfade weicht, ist Rüge nicht willkommen; wer aber Mahnung haßt, muß sterben.

Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.

11 Ganz offen liegen Unterwelt und Abgrund vor dem Herrn; um wieviel mehr der Menschen Herzen! (Sheol h7585)

A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol h7585)

12 Der Spötter liebt nicht, daß man ihn vermahne; er geht nicht zu den Weisen.

Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.

13 Ein fröhlich Herz macht auch das Antlitz freundlich; bedrückt ist das Gemüt bei Herzenskummer.

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

14 Erkenntnis sucht des Klugen Herz; auf Torheit geht der Toren Miene aus.

Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

15 Wohl sind des Armen Tage alle böse; doch ist er heiteren Gemüts, hat er beständig Festgelage.

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.

16 Viel besser, wenig zu besitzen in der Furcht des Herrn, als reiche Schätze und dabei ein bös Gewissen.

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

17 Viel besser ein Gericht Gemüse und dabei auch Liebe, als ein fettes Rind und Haß dabei.

Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.

18 Ein hitziger Mann erregt den Zank; wer aber sanft ist, stillt den Hader.

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

19 Der Weg des Furchtsamen gleicht einer Dornenhecke; der Pfad des Aufrechten ist wohl gebahnt.

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

20 Ein weiser Sohn versorgt den Vater reichlich; ein dummer Mensch vernachlässigt die Mutter.

A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

21 Die Torheit bringt dem Unverständigen Gefahr; doch ebenen Weg geht der Vernünftige.

A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

22 Die Pläne schlagen fehl, wo die Beratung fehlt; sind aber der Berater viel, so kommen sie zustande.

Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.

23 Ein jeder hört sich selber gern. Ein Wort zur rechten Zeit, wie selten!

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!

24 Hier oben gibt es für den Klugen einen Lebensweg, damit er fern sich hält dem Abgrund drunten. (Sheol h7585)

Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)

25 Wegreißt der Herr der Stolzen Haus; der Witwe Eigentum läßt er bestehen.

A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.

26 Ein Greuel für den Herrn sind boshafte Gedanken; doch rein sind Worte, freundlich ausgesprochen.

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

27 Es läßt der Geizhals die Familien darben; wer auf Vermögen nicht versessen ist, ernährt sie wohl.

Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.

28 Die Antwort überlegt des Frommen Herz; des Frevler Mund spricht unumwunden Bosheit.

Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

29 Den Gottlosen ist fern der Herr; doch das Gebet der Frommen achtet er.

Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

30 Ein freundlich Anblicken erfreut das Herz, und frohe Kunde labt den Leib.

A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.

31 Ein Ohr, das auf die Mahnung hört, die Leben spendet, weilt gerne mitten unter Weisen.

A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

32 Wer Zucht verachtet, wirft sein Leben weg; doch wer auf Rüge hört, erkauft sich Leben.

A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

33 Die Furcht des Herrn ist Grundlage der Weisheit, der Ehre geht voran die Demut.

Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.