Sprueche 11

1 Ein Greuel für den Herrn ist falsche Waage; ein richtiges Gewicht gefällt ihm wohl.

Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.

2 Kommt auf der Übermut, kommt auch Verachtung; mit den Bescheidenen kommt Weisheit.

Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.

3 Der Gerechten Unschuld spendet ihnen Ruhe; der Frevler Falschheit tötet sie.

Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.

4 Am Zornestag nutzt kein Besitz; vom Tod errettet Almosen.

Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.

5 Die Frömmigkeit der Frommen ebnet ihm den Weg; der Frevler stürzt durch seine Schlechtigkeit.

A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.

6 Der Redlichen Gerechtigkeit errettet sie; die Frevler werden durch die Schlechtigkeit gefangen.

Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.

7 Jedwede Hoffnung endet mit des Frevlers Tod, und die Erwartung aus den Sünden wird zunichte.

Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.

8 Wer Recht erhalten, ist von Not erlöst; an seine Stelle kommt der Gegner.

Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.

9 Der Frevler sucht durch Reden seinen Gegner zu vernichten; doch die im Rechte, werden durch die Einsicht auch gerettet.

Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.

10 Es jauchzt die Stadt ob ihrer Frommen Glück, und Jubel gibt es bei der Frevler Untergang.

Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.

11 Der Staat blüht durch den Segen Redlicher; durch Frevler Mund geht er zugrunde.

Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.

12 Der Tor spricht voll Verachtung wider seinen Gegner; der Kluge aber schweigt.

Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.

13 Geheimnisse verrät der Neuigkeitenkrämer; der Zuverlässige behält für sich die Sache.

A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.

14 Wenn's an der Führung fehlt, dann kommt ein Volk zu Falle; gut aber steht's, wo viele sind der Ratgeber.

A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.

15 Sehr schlimm kann's dem ergehen, der sich für einen anderen verbürgt; doch sicher bleibt, wer nicht den Handschlag liebt.

Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.

16 Wie ein verführerisches Weib an Schmuck sich klammert, so klammern sich an Reichtum die Gewalttätigen.

A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.

17 Wer Gutes tut, der tut sich selber Gutes; wer harten Herzens ist, der schneidet sich ins eigene Fleisch.

Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.

18 Der Frevel bringt nur nichtigen Lohn; der Tugend Lohn ist wahrer Lohn.

Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.

19 Festhalten an der Tugend führt zum Leben; das frevelhafte Tun bringt sichern Tod.

A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.

20 Ein Greuel sind dem Herrn all, die verkehrten Herzens sind; sein Wohlgefallen haben, die unsträflich wandeln.

Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.

21 Untrüglich ist's: Nicht straflos bleibt der Böse; doch frei geht das Geschlecht der Frommen aus.

Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.

22 Ein goldener Ring im Rüssel eines Schweines ist ein Weib, das schön, doch ohne Scham.

Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.

23 Der Frommen Wunsch geht nur aufs Nötige; der Frevler Sehnen ist das Übermaß.

Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.

24 Der eine teilt sehr reichlich aus und wird noch reicher; ein andrer spart am Nötigen und wird noch ärmer.

Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.

25 Ein dankbares Gemüt wird überhäuft mit Gutem; wer Wohltaten erweist, empfängt auch solche.

A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.

26 Wer Korn zurückhält, diesem flucht das Volk; wer aber Korn verkauft, auf dessen Haupt kommt Segen.

A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.

27 Wer Gutes anstrebt, zielt auf Wohlwollen; wer aber Böses sucht, auf den kommt's auch.

A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.

28 Wer nur auf Reichtum sich verläßt, verwelkt; die Frommen aber grünen so wie grünes Laub.

A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.

29 Wer seine eigene Familie darben läßt, wird Wind erwerben; der Tor wird Sklave dessen, der klüger ist als er.

A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.

30 Ein Lebensbaum ist des Gerechten Frucht; wer Seelen an sich zieht, ist weise.

Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

31 Wenn schon den Frommen trifft auf Erden die Vergeltung, um wieviel mehr den Frevler und den Sünder!

Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!